Mossuk már ki Szoboszlai szennyesét!

A 2009 májusában megnyílt, majd azóta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Gerecse-Plusz Kft. áldozatos munkájának köszönhetően új pályákkal és locsolótóval is bővülő GLOBALL komplexum most újabb fejlesztés előtt áll. Jelenleg a négycsillagos hotel mellett wellnessközpont, öt UEFA-standard füves és egy műfüves pálya, egy csarnok és egy úszómedence üzemel. Ehhez terveztek most a Pátyhoz tartozó területen egy kétszintes kiszolgálócsarnokot sportfelszerelés-raktárral, mosodával és nyomóüzemmel.

A Telki Edzőközpont Raktárcsarnoknak elnevezett épületet a Károlyház Kft. építi, miután januárban 975 millió forintért belecsapott az ajánlatkérő MLSZ tenyerébe. A kiírásról sokan értesülhettek: a pályáztatás során összesen 15 cég tartotta a markát, a helyiek elől azonban inkább elhallgatták, hogy a korlátozott vízkészlet egy részét ezentúl Szoboszlaiék válogatott izzadsággal teli mezeire fogják pazarolni.

A civil szervezetek be is pipultak, senkinek sem tetszik, hogy az építkezés, ami közigazgatásilag Pátyhoz tartozik, alig 50 méterre van a telki lakóházaktól. Az MLSZ ráadásul eddig is serényen használta a helyiek infrastruktúráját: adóbevétel ide vagy oda, a fociüzem rácuppant a víz- és csatornahálózatra, és a helyi talajvízkészletből locsolják a pályákat. Arról nem is beszélve, hogy a pátyi önkormányzat úgy döntött a másik település rovására, hogy még a saját építési szabályzatát is sutba dobta a fejlesztés érdekében. Tollat is ragadtak a civilek, és levelet írtak a világon mindenkinek, aki csak szóba jöhet, a politikusoktól kezdve a tulajdonosokon keresztül a szolgáltatókig.

"Kell egy csapat!"

A magyar labdarúgó-válogatottnak otthont adó, 3 milliárd forintból épült GLOBALL idegen testként ékeskedik Telkiben, a Tengelice utcai óvodával szembeni telken. 2014 szeptemberének elején szomorúan gurult be Rudolf Gergely öt méterről leadott lövése után a labda az ovi egyik bokra alá. A debreceni csatártól nem kis teljesítmény volt, hiszen a kapuk mögött legalább nyolc méteres labdafogó háló próbálta megakadályozni, hogy az erőtől duzzadó labdarúgók szanaszét lövöldözzék a településen az MLSZ drága labdáit.

Pintér Attila ezekben a napokban rendületlenül vezette egyre-másra taktikai megbeszélésekkel tarkított edzéseit, amiket a kerítés túloldaláról szemlélve sporttevékenység helyett inkább a budajenői falunaphoz lehetett hasonlítani. Az év elején kinevezett szövetségi kapitány akkor még nem tudta, hogy az északírek elleni 2–1-es vereség lesz a búcsúmeccse, pedig példátlan vasszigorral igyekezett úrrá lenni a Dzsudzsák Balázs vezette csapat fegyelmezetlenségein.

A válogatott játékosok ugyanis egyedülálló közösségi élményként élték meg az edzőtáborokat a Zsámbéki-medence gyöngyszemében. Itt nyílt alkalom bemutatniuk egymásnak a nemrég beszerzett, 4–500 lóerős járműveiket, és a csendes kis utcák nagyszerű terepnek bizonyultak a fekvőrendőrök közötti gyorsulási versenyekhez, a helyi kisgyermekes családok rémületére.

De dicséretükre legyen mondva, példásan elvegyültek, keresett pénzükkel pedig támogatták a helyi vállalkozókat is. A fárasztó edzéseket követően rendszeresen elkerékpároztak a falusi pékségbe, ahol esténként teletömték magukat ízletes péksüteményekkel.

Olyannyira közkedveltek lettek, hogy a kis üzlet vezetője a közösségi oldalakon közzé is tette a nemzeti csapat vendégeskedését, sőt azt is boldogan újságolta, hogy rendelkezik „Balázska” közvetlen számával is, és ha kell, előre össze is tudja csomagolni a megrendelt árut.

Erre aztán Pintér idejében szükség is volt, hiszen a mester már nem nézte jó szemmel, ha a papíron „profi” játékosai liszttel tömik tele a hasukat az edzőtáborban, miközben a világ minden táján sportdietetikusok figyelték árgus szemekkel az összes bevitt kalóriát a bokszolóktól a sakkozókig.

A játékosoknak azonban nem volt elég a GLOBALL által biztosított menü, amelyet Sárközi György séf állított össze Dr. Szilas Ádám csapatorvossal egyeztetve. A korabeli beszámolók alapján a fiúk edzőtáskákban csempészték be a komplexumba a friss kifliket és túrós batyukat, de úgy tűnik, nem eleget, mert a selejtezőn a nyolcvanadik perctől látványosan elfogytak, és végül el is pereceltek.

A pékség azóta elköltözött, Pintér helyett Paolo Rossi stábja állítja össze a csapatot és a szakmai stábot, Dzsudzsák Balázs pedig Debrecenben hódolhat tovább a pékáru-mániának. A Szoboszlai-féle társaság 29 labdarúgóval legutóbb június elsején költözött be a Telki Edzőközpontba, a kiszolgálócsarnok szolgáltatásaira azonban még jócskán kell várniuk: a kivitelezés még nem kezdődött el, és lehet, hogy addig sok víz lefolyik még a Dunán.

Amikor hörög a csap

Zsámbék, Perbál, Tök, Budajenő és Telki. Az öt településen összesen 17 ezer embert érintett a múlt heti vízhiány, amelynek oka – már nem első ízben – műszaki meghibásodás volt. 2014 decemberében is lajtos kocsik járkáltak a településeken, akkor az egész Zsámbéki-medencét érintő vízhiány idején a regionális vízvezetéket csak több részletben sikerült kijavítani.

A térség vízellátásának problémája nem új keletű. Már a 90-es években készült erről külön tanulmány, ami számos problémát vázolt fel, többek között azt, hogy a helyi vízbázisok minősége nem megfelelő, miközben a szennyvízelvezetés kiépítése messze elmaradt a vízhálózat fejlesztésétől. A szennyvíz jelentős része a talajba került, ami komoly terhelést jelentett a talajvízre és a felszíni vizekre.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Zsámbéki-medence vízellátását regionális vízműre kell alapozni, a problémás helyi vízbázisokat fokozatosan ki kell váltani, közben pedig jelentősen fejleszteni kell a csatornahálózatot és a szennyvíztisztítást.

Miután ez lényegében megvalósult, a központi vízellátó rendszer meghibásodásai már azt jelentik, hogy a települések lakói vízhiány esetén kényszerű sorsközösséget vállalnak. Együtt várják a lajtoskocsit.

Az Északdunántúli Vízmű Zrt. a vízellátás központosítását követően 36 évvel látta elérkezettnek az időt a fejlesztésre. A 2026-os közbeszerzési tervében már szerepel az „Óbarok–Zsámbéki távvezeték kiváltása”, méghozzá 15 kilométer DN700–800-as vezeték kiváltásának megtervezése. Ez egyben azt is jelenti, hogy a térséget ellátó regionális fővezeték-rendszernek van olyan szakasza, amelyet a szolgáltató már rekonstrukcióra szoruló infrastruktúraként kezel.

Ugyanebben a tervben szerepel Zsámbék térségében a víztároló kapacitás 2×2000 köbméterrel történő bővítésének előkészítése is. De mindkettő csak tervezet: közbeszerzésről, kivitelezésről szó sincs. Elvégre ez nem annyira égető kérdés, mint Szoboszlai meze.