Ligeti Miklós: „A közvagyon adományozásának a teteje a csillagos ég volt a NER számára.”

Több mint 160 milliárd forintnyi közpénz odaítéléséről döntött az Orbán-kormány korábban nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokban – írta a Transparency International Magyarország. A szervezet szerint a döntések törvénytelenek voltak, mert ilyen határozatokban a kormány elvileg nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok nemcsak a törvényekben szereplő vagyonelemeket kapták meg, hanem további milliárdos költségvetési támogatásokat is. Úgy fogalmazott: „A közvagyon adományozásának a teteje a csillagos ég volt a NER számára.”

A Transparency International Magyarország Hadházy Ákossal együttműködve több év alatt perelt ki 42 darab, úgynevezett 2000-es kormányhatározatot. A szervezet szerint ezek közül 35 összesen több mint 160 milliárd forint sorsáról döntött. Azt írták, noha a 2000-es kormányhatározatok elvileg pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó egyedi döntések, a megismert dokumentumok kivétel nélkül közpénzek adományozásáról rendelkeztek.

A legnagyobb kedvezményezettek között több NER-közeli szervezet is szerepel: többek között a Makovecz Campus Alapítvány 52 milliárd forintot, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 27,8 milliárdot, a Batthyány Lajos Alapítvány 9,8 milliárdot, a Nemzeti Ménesbirtok Alapítvány 9,3 milliárdot, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány pedig 5 milliárd forintot kapott. A listán szerepel még a Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Kommentár Alapítvány, az Alapjogokért Központ és a Mol – Új Európa Alapítvány is.

Ligeti arról is beszélt, fontos lépésnek tartja, hogy a kormány visszavette a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogait, mert szerinte ezzel „a korábban hűbérként kiosztott közvagyon kerül most vissza”. Hozzátette, az alapítói jogok gyakorlását nem érdemes túlbecsülni, mert az alapító nem napi szinten irányítja az alapítványokat, de dönthet a kuratóriumok és felügyelőbizottságok összetételéről.

A Transparency jogi igazgatója nem tartja valószínűnek, hogy az alapítványok vezetése a következő hetekben jelentős vagyonkimentésbe kezdene. Mint mondta: „Ha most azt mondanák, hogy van tíz százalékunk, abból nyolcat gyorsan elajándékozunk anyának, kettőt a nagynéninek – szerintem ez már nem fog megtörténni.” A beszélgetésben szóba kerültek az új kormány személyi döntései is, köztük a NAV és más állami intézmények vezetőinek kinevezései. Ligeti szerint ezek valóban hordozhatnak kockázatokat, de nem reális elvárás, hogy néhány hét alatt teljesen új közigazgatást lehessen felépíteni. „Nekünk nincs egy Németországunk, ahonnan most előrántunk ötezer felkészült és erkölcsileg érintetlen jogászt, közigazgatási szakembert és közgazdászt” – fogalmazott.

Ligeti szerint a közszolgálatban dolgozók többségére szükség lesz a jogállam újjáépítéséhez, ugyanakkor a NER-ben hosszú ideig vezető tisztséget betöltő személyeknél már felmerülhet a lojalitás és a megbízhatóság kérdése. 

A NAV élére kinevezett új vezető személye Ligeti szerint sem magától értetődő választás, de úgy látja, az átmenetben a kormánynak egyszerre kell működtetnie és átalakítania az államot. Ezt a helyzetet azzal érzékeltette: „Nem egyszerű feladat úgy elérni az utazómagasságot, hogy közben emelkedés közben kell javítani a repülőt.”

Fotó: Ligeti Miklós / Facebook