Ma már kikerülünk a hőkupola alól – közelít az enyhet nyújtó hidegfront

A jelenlegi időjárás előrejelzések szerint a mai nappal nyugatról megérkezik egy enyhülést hozó markáns hidegfront az ország fölé. Az első változást a nyugati és északnyugati megyék érzik majd meg, míg a keleti országrészben a nap nagy részében még kitart a hőség. A front elmúltával pedig már nem tér vissza az extrém hőség, de továbbra is nyárias, az évszaknak megfelelő idő várható. 

A fronttal együtt zivatarok, helyenként heves viharok érkeznek, felhőszakadással és viharos széllökésekkel, elsősorban Budapest környékén, az Észak-Alföldön, az Északi-középhegységben és a Nyugat-Dunántúlon. Máshol csak elszórtan alakulhat ki zápor és zivatar, illetve bőven lesznek olyan helyek, ahol egy csepp sem esik.  

A lehűlés azonban nem lesz teljesen egyenletes. A Dunántúlon 10–15 fokos lehűlésre lehet számítani, míg keleten, az Alföldön és a Tiszántúlon csak később mérséklődik a meleg. Csütörtökre viszont országszerte 25–31 °C közötti csúcshőmérsékleteket prognosztizálnak, vagyis a mostani 38–41 fokos hőséghez képest érezhetően elviselhetőbb lesz az időjárás. Ezek amúgy megfelelnek a július eleji átlagnak.

A meteorológiai modellek szerint a hét második felében már nem tér vissza az extrém, 40 fok körüli hőség, de továbbra is nyárias idő várható, időnként záporokkal, zivatarokkal. A nappali maximumok többnyire 27–32 fok között alakulnak.

Tizenegyedik napja tart az idei nyár eddigi legszélsőségesebb hőhulláma Magyarországon, ennyi ideje borult fölénk ugyanis az úgynevezett hőkupola.  

Az elmúlt napokban egymás után dőltek meg a napi melegrekordok, hétfőn Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek, ami új országos abszolút melegrekord lehet. Néhány nappal korábban Budakalászon 40 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála, Budapesten pedig csaknem 40 fokkal született meg az új fővárosi rekord. A rendkívüli hőséget az is súlyosbította, hogy tíz egymást követő éjszakán sem hűlt 20 fok alá a levegő, így az emberi szervezetnek gyakorlatilag nem maradt ideje regenerálódni.

A tartós forróság az ivóvízellátást is próbára tette az ország számos településén. Szadán, Erdőkertesen, Felcsúton, Alcsútdobozon, Mányban és Tabajdon vízhiány alakult ki, több helyre lajtos kocsikat és honvédségi vízszállító járműveket vezényeltek. A Duna Menti Regionális Vízmű csaknem 120 településen vezetett be vízkorlátozást, miközben számos önkormányzat víztakarékosságra kérte a lakosságot.

A Tisza vízszintje is rekordalacsony, a Velencei-tó kiszáradása pedig még az űrből is látszik, a Dunát a paksi erőműnél mégis engedik 31,5 fokra melegedni.

A hőhullám miatt szintén rekordközeli villamosenergia-igény alakult ki, miközben naplemente után a napelemes termelés hirtelen visszaesik, ezért a 18–21 óra közötti időszak jelenti a legnagyobb terhelést a villamosenergia-rendszer számára. A fogyasztás csökkentése ebben az időablakban hozzájárulhat az ellátás biztonságának fenntartásához, ezért is kérte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a lakosságtól, hogy a legnagyobb esti fogyasztási csúcs idején, 18 és 21 óra között lehetőség szerint mérsékeljék az áramfogyasztást, különösen a nagy energiaigényű berendezések, így a légkondicionálók használatát.

A közlekedési infrastruktúra is megsínylette a hőséget. A MÁV több, mint 20  vonalon sebességkorlátozást vezetett be a felmelegedő sínek miatt. 

A rendkívüli hőség pedig nemcsak a pályát, hanem a járműveket is megviselte. Több korszerű Stadler FLIRT és KISS motorvonat is menet közben hibásodott meg, elsősorban a nagy hőterhelés miatt túlmelegedő fedélzeti berendezések és klímarendszerek következtében. A MÁV tartalék járművekkel és átszervezésekkel próbálta fenntartani a közlekedést, de szerda reggelig nem jelentette be, hogy a teljes flotta ismét üzemképes lenne.

Országos hőségriasztás volt érvényben, az országos tisztifőorvos elrendelte az egész országra kiterjedő másodfokú hőségriasztást, amit aztán harmadfokúra emelt. A kormányzati operatív szervek folyamatos helyzetjelentéseket adtak ki.

A vízügy, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a rendőrség, a honvédség és az önkormányzatok összehangolt munkával biztosítják a közszolgáltatások működőképességét: a vízellátás fenntartása, a lakosság tájékoztatása, a sérülékeny csoportok védelme és a közlekedés biztonságának fenntartása közös  feladat. 

Több város párakapukat állított fel, ivóvízosztást szervezett, meghosszabbította a klimatizált közösségi terek nyitvatartását, és locsolóautókkal hűtötte az utcákat. A fővárosban még két vízágyút is kivezényeltek a Hősök terére, hogy így nyújtsanak enyhülést a turisták, de a helyiek számára is.

 Az egészségügy számára különösen megterhelőek a tartósan magas éjszakai hőmérsékletek, amelyek jelentősen növelik a szív- és érrendszeri, valamint a kiszáradással összefüggő rosszullétek kockázatát. Országos betegforgalmi adatokat egyelőre nem tettek közzé, de a hőségriadó teljes időszakára fokozott készenlétet rendeltek el.

A hőhullám súlyosságát jól mutatják a nemzetközi adatok is. A WHO becslése szerint a Nyugat-Európát sújtó kora nyári hőség már több mint 1300 többlethalálhoz vezetett. Magyarországon ugyanakkor a jelenlegi ismeretek szerint a tizenegy napja tartó extrém hőségnek eddig nincs igazolt halálos áldozata, ami jelentős részben a hatóságok és a közszolgáltatók folyamatos készenlétének, valamint a megelőző intézkedéseknek tulajdonítható.

Fontos megjegyezni, hogy a hőség okozta haláleseteket szinte soha nem "hőguta" diagnózissal regisztrálják. A többlethalálozás úgy számítható, hogy az adott napok összes halálesetét összevetik a korábbi évek azonos időszakának várható értékével, és statisztikai modellekkel becslik meg, mennyi haláleset köthető a rendkívüli hőséghez; ezért csak napokkal-hetekkel később van lehetőség egyáltalán becsült adatok közlésére.

Kép: kaposvarmost.hu