Milliókat bukott az állam a NER-közeli balatoni beruházások miatt

Legalább ötmillió forint közpénzbe kerülhettek azok a vesztes perek, amelyek a Balaton-parti, sokszor NER-közeli beruházások környezetvédelmi engedélyezése miatt indultak. A veszprémi kormányhivatal több ügyben is bíróság előtt bukott el, a perköltségekre vonatkozó adatokat pedig jogellenesen kitakarta.

A Népszava cikke szerint az elmúlt évek több vitatott balatoni beruházása is a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalhoz futott be: a balatonföldvári kikötő, a balatonvilágosi Club Aliga beépítése, valamint tihanyi, alsóörsi, csopaki és aszófői építkezések ügyei is. Ezekben az ügyekben jellemzően civilek próbálták bíróságon megállítani vagy legalább felülvizsgáltatni azokat a hatósági döntéseket, amelyek szerintük a tópart és a környezet rovására engedték tovább a beruházásokat.

A lap azt írja, az elmúlt hat évben több mint tucatnyi olyan ítélet és végzés született, amelyben a bíróság elmarasztalta a veszprémi kormányhivatalt, új eljárásra kötelezte, illetve perköltség megfizetését írta elő számára. Az egyik legismertebb ügy a balatonföldvári Nyugati-strandra épített kikötő lett, amelyről végül a Kúria mondta ki, hogy nem üzemelhet. A Népszava szerint a beruházó a veszprémi hivataltól korábban minden segítséget megkapott, a hivatal pedig még azt is tétlenül nézte, hogy a bírósági tiltás idején is folytatódott az építkezés. A lap ezután közérdekű adatigényléssel próbálta kideríteni, pontosan hány környezetvédelmi engedélyezési eljárást folytattak le 2019 óta a Balatoni Kiemelt Üdülőövezet településein, ezek közül hányat támadtak meg bíróságon, hányszor döntött a bíróság a kormányhivatal ellen, és mindez mennyi pénzébe került az államnak. Azért, hogy a veszprémi adatokat legyen mihez viszonyítani, megkeresték a Balaton körül illetékes többi hatóságot is. 

Somogy, Zala és a fejéri katasztrófavédelem határidőben válaszolt, a veszprémi kormányhivatal viszont a Népszava szerint még a válaszadási határidő meghosszabbításáról sem tájékoztatta őket szabályosan. Veszprémből végül megérkezett a válasz, de a hivatal a dokumentumokból kitakarta az eljárási és perköltségekre vonatkozó adatokat. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Népszavának azt mondta, ez törvényellenes, mivel a kormányhivatal költségvetése közpénz, így az ilyen kiadások nem kezelhetők eltitkolható, szenzitív adatként.

A többi hivatal adatai alapján a különbség látványos, ugyanis Zalában 2019 óta 31 környezetvédelmi engedélyezési eljárás zajlott, de ezek miatt nem indult közigazgatási per. Somogyban 49 ilyen ügyből mindössze néhány jutott jogorvoslati szakaszba, és ezek összesen 17 ezer forintjába kerültek a hivatalnak. A fejéri katasztrófavédelem négy perről számolt be, az összes perköltség pedig 486 ezer forint volt. Ehhez képest a veszprémi kormányhivatal ügyeiben jóval nagyobb számokról van szó: a hivatal saját tájékoztatása szerint 2019 óta 59 lezárt előzetes vizsgálatban és 23 környezeti hatásvizsgálatban hoztak határozatot. A Népszava szerint a határozatokkal szemben több per is indult, és legalább 16 esetben a bíróság a kormányhivatal ellen döntött. A lap ugyanakkor balatoni civil szervezetekkel egyeztetve arra jutott, hogy a kormányhivatal válaszából több ügy is kimaradhatott.

Mivel a veszprémi kormányhivatal a perköltségeket kitakarta, a Népszava civil szervezetek segítségével próbálta összesíteni, mennyi pénzbe kerülhettek az elveszített perek. Alsóörs, Csopak, Balatonaliga és Balatonföldvár ügyei alapján legalább 5 millió forintot kellett kifizetni a civileknek. Ez azonban csak a biztosan ismert összeg, a teljes költség ennél magasabb is lehet.

Fotó: Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei / Facebook