Variációk egy témára: mit léphet Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás elfogadása után

Aláír vagy időt húz a köztársasági elnök? Bármit is lép, a napjai meg vannak számlálva a Sándor-palotában. Ha a tegnap elfogadott Alaptörvény-módosítást Sulyok Tamás nem látja el kézjegyével, akkor megfosztási eljárással távolítják el hivatalából.  

A Tisza Párt képviselői tegnap 18 óra 19 perckor fogadták el az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, aminek a legnagyobb visszhangot kapott rendelkezése a Sulyok Tamás elmozdítására vonatkozó mondat. Ez így szól: „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.” A mondatot nem az Alaptörvény törzsszövegébe foglalták bele, hanem az ún. „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEKBE, ami arra utal, hogy nem általánossá tett eljárásról, hanem egyedi megoldásról van szó.  

Az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes a módosítást azonnal aláírta, és megküldte a köztársasági elnöknek, noha az alkotmány szerint akár öt napot is várhatott volna a szignóval. A kézhezvételtől számítva ugyanennyi gondolkodási ideje van Sulyok Tamás államfőnek is. 

Mit tehet a köztársasági elnök?

A helyzet szempontjából a legegyszerűbb megoldás, ha a köztársasági elnök aláírja a módosítást és vele a saját „halálos ítéletét”, hivatalvesztését. Erre Sulyok Tamás korábbi nyilatkozatai alapján nem érdemes fogadni. Az államfő legutóbb július 9-én jelentette ki, hogy „a tizenhetedik alaptörvény-módosítás arra teremt precedenst, hogy bármikor bármely független szerv vezetője, tagja egyedi döntéssel elmozdítható.” 

Egyúttal emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos Alaptörvény szerint „az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor.” Ez az eljárás a mostanában sokat emlegetett megfosztási eljárás - más néven közjogi felelősségre vonás -, amihez az angolszász jogrendből ismert impeachment szolgált mintaként. Sulyok érvelése megegyezik egyes alkotmányjogászok, illetve a Fidesz érvelésével. A legnagyobb ellenzéki párt ismert politikusai közül Áder János korábbi köztársasági elnök beszélt elsőként a nyilvánosságban arról, hogy a megfosztási eljárás mellőzése miatt szerinte „alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak” minősül a hétfőn elfogadott Alaptörvény-módosítás.   

Tehát nem valószínű, hogy Sulyok Tamás aláírja a módosítást. Maradjunk még az egyszerű megoldásoknál, az államfő megteheti, hogy az utolsó pillanatig kivár, majd tiltakozásul lemond egy „dörgedelmes”, a jogállamiságért aggódó nyilatkozat kíséretében. Ebben az esetben az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes lesz Magyarország átmeneti köztársasági elnöke, aki, ha a parlament elnökeként egyszer már aláírta az Alaptörvény módosítását, minden bizonnyal másodszor is megteszi. 

Alkotmánybírósági kör

Azt a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, hogy egy Alaptörvény-módosítás tartalmilag összehangban áll-e magával az Alaptörvénnyel. Azt viszont górcső alá vehetik, hogy a parlamenti eljárás szabályos volt-e, a törvényhozás „takkra” betartotta-e a procedúra során az Alaptörvényben rögzített eljárási követelményeket. Ha Sulyok Tamás úgy ítéli meg, hogy nem, akkor a Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhat, amit egyelőre még az Orbán-kormányok „örökös legfőbb ügyésze, Polt Péter vezet. Az AB az elnöki indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha a testület az államfőnek ad igazat, akkor a módosítást visszaküldi újratárgyalásra az Országgyűlésnek. Ezzel a parlamentben új kör indul, ami kormányzati szempontból nyilvánvaló időveszteség.      

Sulyok elvileg messzebb is elmehet, amire június közepén tett már kísérletet, de akkor még idejekorán. Akkor úgy kért egy beadványban tartalmi jellegű alkotmányjogi állásfoglalást a saját leváltásával összefüggésben az Alkotmánybíróságtól, hogy még csak a kormányzati szándék volt ismert, az államfő elmozdítására tett konkrét javaslat, vagyis az Alaptörvény tizenhetedik módosításának szöveges tervezete nem. Az AB ezért ki is golyózta Sulyok Tamást, aki – futballhasonlattal élve – „azt kérte a játékvezetőtől, hogy a meccs előtt fújjon be lest egy olyan támadásra, amely még el sem indult.” 

Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának elfogadásával azonban a meccs elkezdődött. Kérdés, hogy Sulyok felmegy-e a pályára, és megküldi-e újra a júniusi indítványát az Alkotmánybíróságnak, ezúttal már éles helyzetben. Ahogy kérdés, hogy az AB elhárítja-e ismételten a felé dobott labdát, és „személyes érintettségre” hivatkozva megtorpedózza-e az államfői indítványt. (az Alaptörvény mostani módosítása az Alkotmánybíróság összetételére, jogkörére is tartalmaz rendelkezéseket)    

Így is, úgy is leveszik a tábláról

A kormányzat tisztában van azzal, hogy Sulyok Tamás, ha akar, tud magának mozgásteret csinálni. A miniszterelnök ezért is üzenhette meg az államfőnek, hogy ha Alkotmánybírósághoz fordul ahelyett, hogy aláírná az Alaptörvény módosítását, akkor megfosztási eljárást indítanak ellene szándékos törvénysértésre hivatkozva. Ennek azért van jelentősége, mert a megfosztási eljárás lezárásáig az államfői jogköröket, így a törvények aláírásának jogkörét is az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Forsthoffer Ágnes pedig, ahogy már említettük, nem valószínű, hogy nekiáll majd "jogászkodni".    

Magyar Péter állítása szerint a köztársasági elnök Orbán Viktor kottájából játszik, az alkotmánybírósági beadványt a Fidesz előre elkészítette Gulyás Gergely vezetésével, Sulyok szerepe annyi, hogy a nevére veszi. Bár Gulyás Gergely hazugságának minősítette a kormányfő szavait, Sulyok és a Fidesz valamilyen szinten egyeztettek egymással. Áder János maga mondta el egy interjúban, hogy a kialakult helyzetről az államfővel és Orbán Viktorral is beszélt. Amikor a műsorvezető Ádert arról kérdezte, hogy szerinte Sulyok Tamásnak alá kellene írnia az alaptörvény módosítását vagy sem, Áder megkerülte a választ. Arra hivatkozott,  hogy nem a sajtóban kívánja kifejteni álláspontját. Ha Sulyok Tamás kíváncsi rá, üzengetni a köuztársasági elnöknek. 

És még mindig nincs vége. Ha Sulyok Tamás vagy a köztársasági elnök lemondása, illetve a megfosztási eljárás megindítása esetén Forsthoffer Ágnes úgy dönt, hogy aláírja az Alaptörvény-módosítást, a módosítás kihirdetését követő 30 napon belül a parlamenti képviselők negyede elvileg Alkotmánybírósághoz fordulhat. A Fidesznek és a KDNP-nek együttesen megvan az ehhez szükséges számú országgyűlési képviselője. 

Fotó: Facebook