A kormányváltás után is Nagy Márton emberei irányítják a Budapest Airportot, ahová dől a pénz

A kormányváltás után több mint három hónappal is az előző kabinet által delegált tagok ülnek a Budapest Airport igazgatóságában, az állami tulajdonba került repülőtér rekordprofitot termel, de a dolgozók és a magyar vállalkozások kevésbé részesülnek az üzleti sikerekből.

Több mint egy negyedévvel a kormányváltás után sem változott érdemben a Budapest Airport Zrt. igazgatósága, továbbra is azok vezetik a testületet, akiket az előző kormány, illetve Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter delegált a repülőtér üzemeltetőjének vezetésébe – írja a 24.hu.

Az igazgatóság elnöke továbbra is Lóga Máté, aki korábban Nagy Márton mellett államtitkárként felelt a Budapest Airport visszavásárlásáért. A testület tagjai között szintén nem történt változás. 2024 júniusa óta igazgatósági tag Guller Zoltán, akit a nyáron visszahívtak a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságából, valamint a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatói posztjáról. Guller az Orbán Ráhellel ápolt jó kapcsolatáról is ismert, emellett Rogán Antal korábbi propagandaminiszter egy időben miniszteri biztosnak is kinevezte. 2022-ben pedig az is kiderült róla, hogy korábbi nyilatkozataival ellentétben az MTÜ vezetőjeként egy személyben döntött az ügynökség egyedi támogatásairól.

Az igazgatóságban maradt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnöke is. A testület tavaly októberben Kárpáti Péter Györggyel egészült ki, akinek közbeszerzési tanácsadó cége Lázár János hódmezővásárhelyi polgármestersége idején kapott önkormányzati megbízásokat, majd a Lázár vezette Miniszterelnökségtől is jelentős értékű tanácsadói szerződésekhez jutott. Az Ész-Ker nevű cég az MTÜ-től is kapott egy 1,5 milliárd forintos keretszerződést. Az ötödik igazgatósági tag a francia Emmanuel Robert Menanteau.

Rekordprofitot termel Ferihegy, de hová kerül a pénz?

A Budapest Airport az állami tulajdonba kerülése óta rendkívül jövedelmező üzletnek bizonyul. A magyar állam két éve vásárolta vissza a repülőteret a magánbefektetőktől, a gigantikus profitból pedig az Orbán-kormány már decemberben jelentős összeget vont ki osztalékelőlegként.

A visszavásárlást a kormány annak idején nemzetstratégiai jelentőségű beruházásként indokolta. Érvelésük szerint a repülőtér működésének a magyar gazdaság fejlődését és a nemzeti érdeket kell szolgálnia, mivel a tulajdonlása szuverenitási kérdés. A kormány szerint a reptér nemcsak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőségű. Az állam nem sajnálta a pénzt a tranzakcióra, a Budapest Airport visszavásárlása 2,5 milliárd euróba került, emellett az állam 1,1 milliárd eurónyi hitelt is átvállalt.

A repülőtér forgalmi adatai az állami tulajdonlás első teljes évében kifejezetten erősek voltak. 2025-ben 19,6 millió utas fordult meg Ferihegyen, ami 12 százalékos növekedést, illetve mintegy kétmillióval több utast jelentett az előző évhez képest. Ezzel a budapesti repülőtér Bécs és Varsó után a régió harmadik legforgalmasabb légikikötője lett.

Még látványosabban bővült a cargo üzletág, az áruforgalom egy év alatt 42 százalékkal nőtt, és elérte a 426 ezer tonnát. Budapest ezzel a térség egyik fontos cargo-központjává vált, amiben jelentős szerepet játszik a Távol-Keletről érkező e-kereskedelmi áruk növekvő forgalma.

A Budapest Airport bevételei 15 százalékkal emelkedtek, így 475 millió eurót értek el. Az adózott eredmény ennél is nagyobb ütemben nőtt, a korábbi 100 millió euróról 184 millió euróra ugrott, vagyis 84 százalékkal emelkedett.

A repülőtér nemcsak az államnak, hanem a terminálokon működő üzleteknek, éttermeknek, valamint a légitársaságokat kiszolgáló vállalkozásoknak is jelentős üzleti lehetőséget biztosít. A 475 millió eurós éves árbevételből 140 millió euró (csaknem 60 milliárd forint) nem a légitársaságoktól, hanem a kereskedelmi tevékenységből és az ingatlanok bérlőitől származott.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ugyan az ország egyik legfontosabb gazdasági kapuja, a terminálokon mégis elsősorban multinacionális vállalatok szolgáltatásaival találkozhatnak az utasok. A cikk szerint az állami tulajdonba kerülés ezen a területen sem hozott érdemi változást, az üzletekben, a vendéglátásban és a földi kiszolgálásban továbbra is a nemzetközi cégek vannak meghatározó helyzetben, a megtermelt profit pedig jellemzően külföldre kerül.

Eközben a magyar vállalkozások sem tudtak jelentős pozíciókat szerezni a reptéri üzletben. Két hazai magánvállalkozás, a Budport Kft. és a NER-hez köthető Airport Service Budapest Zrt. is megpróbált megerősödni a repülőtéren, de egyikük sem tudott áttörést elérni.

A Budport tulajdonosa, Galgóczy Ferenc korábban a Kontrollnak beszélt arról, hogy szerinte milyen kormányzati segítséggel lehetetlenítették el a cégét. Az Airport Service Budapest története sem végződött teljes sikerrel: a földi kiszolgálási üzletágat tavaly átvette a Menzies, miközben az Airport Service Budapest kisebbségi tulajdonosként megmaradt a Menziesben.

Fotó: Budapest Airport / Facebook