Több tízmilliárd forint állami támogatást kapott a Szijjártót alkalmazó BYD

Külgazdasági és külügyminiszterként állami tízmilliárdok folytak Szijjártó Péter felügyelete alatt közvetlenül a BYD-hoz, ahhoz a kínai elektromosautó-gyártóhoz, amely most munkát ad neki. De emellett – közvetve – több százmilliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztés is segítette a BYD magyarországi beruházásait.

Miután Gerhard Schröder volt német kancellár 2005-ben feladta a politikai karrierjét, egy orosz állami vállalatnál helyezkedett el. Ez hatalmas botrányt robbantott ki, ami nemcsak a német belpolitikában vetett hullámokat. Gerhard Schröder 2022 májusában került ismét a címlapokra, amikor bejelentette, hogy elutasítja az orosz Gazprom energetikai óriás felügyelőbizottsági tagságára való jelölését, és lemondott a Rosznyeftyben betöltött pozíciójáról is, reagálva az orosz-ukrán háborúra. Korábban éveken át a Gazprom többségi tulajdonában álló Nord Stream AG felügyelőbizottságának elnökeként tevékenykedett.

Hasonló botrányba keveredett Szijjártó Péter, az Orbán-kormány volt külgazdasági és külügyminisztere, miután szerdán bejelentette, hogy a kínai autógyártó, a BYD külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik tovább.

Ez azért vet fel kérdéseket, mert a BYD rengeteg állami támogatást kapott a magyar kormánytól, a két fél között pedig a Szijártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumon közvetített.

A volt külgazdasági és külügyminiszter rendre maga jelentette be, amikor a magyar állam akár közvetlenül, munkahelyteremtésre hivatkozva, akár közvetetten, infrastrukturális beruházásokkal egyengette a kínai e-autóóriás európai térnyerését.

A HVG összesítette, hogy mennyi adófizetői pénzt kapott a BYD cégcsoportja. A kínai autógyártó komáromi buszgyárának létrehozására 925 millió forintot, a fóti akkumulátor-összeszerelő üzemre közel 1 milliárdot, a budapesti kutatás-fejlesztési központhoz kapcsolódó infrastruktúrára 20 milliárdot, a szegedi gyár infrastruktúrájára 46 milliárdot, a komáromi bővítésre pedig 3,1 milliárd forintot biztosított az állam.

Emellett a szegedi gyár közvetlen munkahelyteremtési támogatásának összege nem ismert, de a lap szerint önmagában is több tízmilliárd forint lehetett.

De emellett közvetve is rengeteg adófizetői pénz segítette a BYD beruházásait. A szegedi gyár esetében 46 milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztéssel járul hozzá a beruházás megvalósulásához.

Tavaly tavasszal jelentette be a kínai cég, hogy egy további 100 milliárd forintos beruházás keretein belül a cég Budapestre költözteti az európai kutatási-fejlesztési központját. Az újbudai irodaház megvásárlásával a kínai vállalat egy csapásra Habony- és Rogán-közeli cégek főbérlője lett, Orbán Viktor kormánya pedig azzal honorálta az újabb beruházást, hogy stratégiai partnerséget kötött a céggel, amelynek keretein belül további 20 milliárd forintos infrastrukturális fejlesztésre vállalt kötelezettséget. 

A HVG emlékeztetett arra, hogy az új központ építését követően a BYD egy újabb gyárépítést is bejelentett: komáromi, elektromos buszokat gyártó üzemének bővítését. Ezt a kormány szintén a beruházási összeg közel 10 százalékával, 3,1 milliárd forinttal támogatta.

„18 hónap alatt mesterhármas: a BYD három óriási beruházást jelentett be Magyarországon” – büszkélkedett akkor Szijjártó Péter az adófizetői pénzzel bőkezűen támogatott projektekkel. 

A BYD tehát nyilvánvalóan sokat köszönhet Szijjártónak, kérdés, hogy az új magyar kormánnyal folytatott viszonyukra milyen hatással lesz az előző kabinet tagjának kinevezése.

Címlapkép: YouTube/Telex