Közel 19 ezer titkos megfigyelést engedélyeztek az Orbán-kormány idején

Az Orbán-kormány 16 éve alatt összesen 18 906 alkalommal engedélyezték a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyeléseket, mindössze 50 kérelmet utasítottak el.

Az Orbán-kormány 16 éve alatt összesen 18 906 esetben adtak engedélyt titkos megfigyelésekre nemzetbiztonsági célból. Az Igazságügyi Minisztérium által a 24.hu közérdekű adatigénylésére kiadott adatok szerint ugyanebben az időszakban mindössze 50 kérelmet utasítottak el.

A lap elemzése szerint ezek a megfigyelések nem bűnüldözési célokat szolgáltak, így nem nyomozási bíró rendelte el őket, hanem az igazságügyi miniszter döntött róluk. Az ilyen eszközöket például alkotmányvédelmi vagy nemzetbiztonsági feladatok ellátása során, szélsőséges csoportok vagy feltételezett kémtevékenység felderítésére alkalmazhatják.

A legtöbb engedélyt az Alkotmányvédelmi Hivatal kapta, amelynek 10 403 kérelméből mindössze harmincat utasítottak el. A megszüntetés előtt álló Terrorelhárítási Központ 3740 kérelmet nyújtott be, ezek közül hármat nem hagytak jóvá. Az Információs Hivatal 3320 kérelméből tizenhármat utasítottak el, míg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mind az 1370, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat pedig mind a 122 kérelmére engedélyt kapott.

Az adatok alapján a kérelmek száma az évek során fokozatosan emelkedett, a legtöbb engedélyt 2021-ben adták ki, amikor 1469 megfigyelést hagytak jóvá.

A 24.hu által megszólaltatott szakértők szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal kiemelkedő ügyforgalma részben szélesebb hatáskörével magyarázható. Ugyanakkor jogvédők arra hívták fel a figyelmet, hogy a közel százszázalékos engedélyezési arány szerintük azt jelzi, hogy az igazságügyi miniszter nem gyakorolt érdemi kontrollt a titkosszolgálati kérelmek felett. Arra is emlékeztettek, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban több alkalommal is kifogásolta a magyar megfigyelési rendszer garanciáinak hiányát.

Címlapkép: Bundesarchiv