Polt Péter pályája öt pontban: a Fidesztől az ügyészségen át az Alkotmánybíróságig

Polt Péternek szeptemberben távoznia kell az Alkotmánybíróság éléről. A múlt héten elfogadott alkotmánymódosítás visszaállította az alkotmánybírák hetvenéves korhatárát, így a Fidesz által eredetileg tizenkét évre megválasztott Polt mandátuma alig több mint egy év után véget is ér.

A döntéssel egy több mint három évtizedes közéleti pálya zárulhat le. Polt ezidő alatt volt fideszes képviselőjelölt, kétszer kinevezett legfőbb ügyész, majd az Alkotmánybíróság elnöke. Az ellenzék szerint eközben a NER egyik legfontosabb védelmi vonalává vált.

1. A Fidesz embereként kezdte

Polt jogászként és kriminológusként épített szakmai karriert, 1993-ban azonban belépett a Fideszbe is. A párt jogi munkacsoportjában dolgozott, vezette az etikai bizottságot, az 1994-es választáson pedig fideszes képviselőjelöltként indult, de nem szerzett mandátumot.

1995-ben, amikor ombudsmanhelyettes lett, formálisan kilépett a pártból. A Fideszhez kötődő kapcsolatrendszere azonban megmaradt, különösen Áder Jánossal és a párt körül kialakuló jogászi körrel.

2. Így lett legfőbb ügyész

Polt 2000-ben került a Legfőbb Ügyészség élére, miután elődje, Györgyi Kálmán váratlanul lemondott. Göncz Árpád köztársasági elnök jelölte, a Fidesz vezette parlamenti többség pedig hat évre megválasztotta.

Az MSZP és az SZDSZ már akkor arra figyelmeztetett, hogy Polt korábbi párttagsága miatt nem tekinthető független jelöltnek. Hivatalba lépése után átalakította az ügyészség vezetését, lecserélte elődje helyetteseit, és maga mellé emelte a később kúriaelnökké választott Varga Zs. Andrást is.

3. Távozott, majd a kétharmaddal visszatért

Polt első mandátuma 2006-ban lejárt, és Kovács Tamás került a helyére. Az ügyészséget azonban nem hagyta el: főosztályvezetőként maradt.

A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után Schmitt Pál ismét őt jelölte legfőbb ügyésznek. A parlament közben hatról kilenc évre emelte a megbízatás hosszát, és megszüntette a főügyész interpellálhatóságát. Poltot 2019-ben újabb kilenc évre megválasztották, így 2028-ig maradhatott volna. Végül aztán 2025-ben mondott le, amikor a Fidesz az Alkotmánybíróságra küldte. Utódja korábbi kabinetfőnöke, Nagy Gábor Bálint lett.

4. A NER nagy ügyei rendre elhaltak az általa vezetett ügyészségen

Polt főügyészsége alatt több olyan, kormányközeli szereplőket érintő korrupciógyanús ügy zárult vádemelés nélkül, amelyben külföldi hatóságok vagy uniós szervek is súlyos szabálytalanságokat tártak fel.

Az Elios-ügyben például az OLAF szervezett csalásra utaló jeleket talált Tiborcz István egykori cégének közvilágítási pályázatainál, a magyar nyomozást mégis bűncselekmény hiányában zárták le. Nem lett vádemelés a Microsoft állami szerződései, a trafikpályázatok, az MNB-alapítványok, a Híd a munka világába program vagy a lélegeztetőgép-beszerzések miatt sem. Az akkori ellenzék szerint az ügyészség következetesen megállította a Fidesz felső köreihez vezető nyomozásokat. Polt és az ügyészség ezen vádakat rendre visszautasította.

A legsúlyosabb állítás Magyar Péter 2024-es hangfelvételén hangzott el. Varga Judit azon arról beszélt, hogy Rogán Antalék megpróbálták kihúzatni magukat a Schadl–Völner-ügy irataiból, Schadl Györgyöt pedig már azért nem lehetett megmenteni, mert „Polt nem ura a helyzetnek”.

Az ügyészség több tanút kihallgatott, majd arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény, Varga Judit pedig csak pletykákat mondott volt férjének. Más vélemények szerint a vizsgálat eredménye inkább megerősítette, mint eloszlatta az ügyészség függetlenségével kapcsolatos kételyeket.

5. Az utolsó pillanatban került az Alkotmánybíróság élére

Poltot 2025-ben, néhány hónappal hetvenedik születésnapja előtt választották alkotmánybíróvá. Az időzítés kulcsfontosságú volt: a korhatár elérése után már nem jelölhették volna.

Bár jelentős büntetőjogi és ügyészségi tapasztalattal rendelkezett, alkotmánybíróként egyetlen napot sem dolgozott, amikor máris a testület elnökévé választották. Mandátuma 2037-ig tartott volna. 

Sokak ezzel szerint a kinevezéssel a NER egyik legfontosabb emberét próbálták még újabb tizenkét évre bebetonozni egy független közjogi intézmény élére. A friss, 2026-os alkotmánymódosítás azonban visszaállította a hetvenéves korhatárt, így Poltnak szeptemberben távoznia kell.

Fotó: kormany.hu