56 perce

Unger Anna szerint a NER lustasága segítheti az elszámoltatást

Unger Anna szerint a NER lustasága segítheti az elszámoltatást

Szeptember 28-án kiderül, melyik négy korrupciógyanús ügy vizsgálatával jutott már előre a vagyonvisszaszerzési hivatal. Unger Anna szerint az elszámoltatásnál segítségükre lehet, hogy a NER-ben sokszor ugyanazokkal a módszerekkel szereztek vagyont: ha egy ügyben sikerül feltárni, hogyan működött a rendszer, abból a többihez is kaphatnak kapaszkodót.

A HVG 33 korrupciógyanús ügyet gyűjtött össze, és Unger korábbi kutatásai, valamint a lapnak adott nyilatkozatai alapján mutatja be, hogyan változott a közvagyonhoz való hozzáférés az Orbán-rendszer tizenhat éve alatt. Az NVVH elnöke azért tartja hasznosnak az ügyek közötti hasonlóságok keresését, mert egyetlen eset alapos feltárása után már könnyebb lehet észrevenni, hol ismétlődött meg ugyanaz az eljárás. A lap által felsorolt 33 történet ettől még nem jelent 33 folyamatban lévő büntetőeljárást.

Az étkezési utalványok piacán az Erzsébet-utalvány számára kedvező adózási feltételek megjelenése után veszítették el helyzetüket a korábbi kibocsátók, akiknek később kártérítést ítéltek meg, a HVG szerint ez mintegy 50 milliárd forint közpénzbe került. 

A trafikengedélyek újraosztásakor is akadtak olyan vállalkozók, akik évek vagy évtizedek óta működtették az üzletüket, az új rendszerben mégsem folytathatták tovább. Ezt akormány a magyar vállalkozások megerősítésével indokolta, a lap értelmezése szerint azonban elsősorban egy hozzá közel álló vállalkozói kör jutott lehetőséghez.

Unger a HVG-nek egy több ezer birkát tartó gazdáról mesélt, aki az állami földárverések után elvesztette az addig használt területet. Nem sokkal később már az állatait is meg akarták venni. A HVG Leisztinger Tamás agrárcégeinek esetét is felidézi: az általuk használt földeken a Fideszhez közel álló új tulajdonosok jelentek meg, Leisztinger pedig végül eladta Fejér megyei érdekeltségeit Garancsi Istvánnak és üzlettársaina, de a lap Leisztinger további érdekeltségein keresztül azt is bemutatja, milyen sokféle üzlet végén jelentek meg a NER ismert szereplői. A Hunguest szállodalánc Mészáros Lőrinchez, a Kopaszi-gátnál lévő ingatlanok Garancsihoz kerültek. Az olasz Eni magyarországi gázhálózati vállalkozása, a Tigáz más előzmények után jutott Mészáros érdekeltségébe: az Eni a közműveket érintő adók és szabályozási változások közepette hagyta el a magyar piacot. Ezeknél az eseteknél a hivatalnak nem elég a későbbi tulajdonosok nevét egymás mellé írnia, de azt is kell feltárnia, volt-e olyan állami döntés, amely bizonyíthatóan hozzájárult a tulajdonosváltáshoz, és történt-e közben jogsértés.

A nagy állami beruházásoknál még az ár megítélése is vitát nyithat, hiszen egy stadionról elég nehéz megmondani, pontosan mennyibe kellett volna kerülnie, így Unger szerint ez is nehezítheti a túlárazás bizonyítását. Az egyetemi és más közérdekű vagyonkezelő alapítványok vizsgálatánál olykor kézzelfoghatóbb kérdésekkel lehet kezdeni: mennyit fizettek egy rendezvényért, mi indokolta az árát, és valóban elvégezték-e azt a munkát, amelyről teljesítésigazolás készült? Így Unger ezeket az alapítványokat is a hivatal látókörébe vonná.

Az állami vagyon magántőkealapokba kerülésénél Unger szerint a tulajdonosi háttér is vizsgálatot kíván, mivel az alapok végső tulajdonosai nem feltétlenül ismerhetők meg. Az NVVH elnöke úgy véli, ezt össze kell vetni a közpénzekre vonatkozó alkotmányos előírásokkal, de azt is mérlegelik, hogy egyes cégeknek juttatott pénzeket az uniós versenyszabályok alapján tiltott állami támogatásnak lehet-e minősíteni, és így vissza lehet-e szerezni. Egyelőre vizsgálandó lehetőségről van szó, nem arról, hogy a felsorolt ügyekben már eldőlt volna a pénzek sorsa.

Unger Anna külön foglalkozna azokkal az esetekkel, amelyekben szerinte a közpénzt nem egyszerűen egy kedvezményezett gazdagítására, hanem a politikai hatalom megtartására használták fel. Az ilyen vizsgálatnak azt is tisztáznia kellene, mire költötték a pénzt, és milyen szerepet játszott a belőle finanszírozott tevékenység a választók befolyásolásában.

A hivatal a büntetőeljárások előtt közvagyonvédelmi vizsgálatokkal próbálná rekonstruálni egy-egy kiválasztott ügy menetét, majd az így megismert módszert más eseteknél is keresné. Az esetleges büntetőjogi nyomozás már az ügyészség feladata lenne. 

Unger szeptember 28-ra ígérte az első négy, előrehaladott állapotban lévő ügy megnevezését, így tehát akkor válhat világosabbá, hogy a hivatal a sok ismert történet közül melyeknél jutott el a konkrét vizsgálatig.

Fotó: Kontroll 

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Kapcsolódó tartalmak