Vallottak az aranykonvoj ügyben érintett ukrán pénzszállítók

Kinek és hova viszik a 27 milliárd forint értékű szállítmányt? Ez érdekelte legfőképp a tanúmeghallgatásokat végző magyarokat az aranykonvoj ügyben. Az ukrán pénszállítóknak nem mondták meg, hogy miért fogták el őket, közülük többeket meztelenre vetkőztettek a TEK főhadiszállásán. 

„Követelték tőlem a tolmácson keresztül, hogy mondjam meg a nevét és címét annak az embernek, akinek a szállítmányt visszük. A tolmács azt állította, hogy mi hazudozunk, nem Ukrajnába visszük a pénzt, hanem Magyarországon készítünk elő forradalmat”. 

Az idézet az aranykonvoj ügyben érintett egyik ukrán pénzszállító tanúvallomásából származik. A tolmács által hangoztatott narratíva egybevág azzal, amit a választási kampány hajrájában vezető fideszes politikusok, illetve a fideszes propagandatermékek sugalmaztak. Nevezetesen, hogy a március 5-én Magyarországra érkezett szállítmányból Ukrajna titokban a Tisza Pártot akarta finanszírozni.   

A tanúmeghallgatásokat a Terrorelhárítási Központ budapesti főhadiszállásán végezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az egyik polgári titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai. Az Ausztriából érkezett „aranykonvoj” 27 milliárd forint értékű dollárt, eurót és aranyat szállított teljesen legálisan, bejelentett útvonalon. A két ukrán páncélautót pénzmosás gyanújára hivatkozva kapcsolták le a magyarok, a rajtaütéssel a Terrorelhárítási Központot (TEK), a nyomozással pedig a NAV-ot bízták meg. Az ügy az AH feljelentésére indult, ugyanakkor a titkosszolgálat a továbbiakban nem vehetett volna részt a büntetőeljárásban, így a tanúmeghallgatásokban sem a jogszabályok szerint.   

Meg kellett volna nézni egy uniós adatbázist  

A 444.hu részletes cikke szerint a meghallgatások során a magyarokat legfőképp az érdekelte, hogy a szállítmányt kinek és hova viszik az ukránok, illetve, hogy megállnak-e út közben Magyarországon. Ezeket a kérdéseket a pénzszállítók „parancsnokának”, Kuznyecov nyugalmazott tábornoknak is feltették, aki az ukrán titkosszolgálatnál is szolgált. Kuznyecov közölte, hogy a kérdésekre a válaszok megtalálhatók a szállítmány dokumentációjában, amihez a NAV is hozzáfér. A tábornok arra hivatkozott, hogy a szállítmányt Ausztriában bejelentették, és mivel az Európai Unióban az elektronikus vámrendszerek közös adatbázist alkotnak, az abban megtalálható információkat a magyar hatóság is látja. Kuznyecov vallomása szerint minderre a magyar nyomozó annyit mondott, hogy a dokumentumokat nem áll módjában megtekinteni. 

"Ukraja lemondott róluk"

Az aranykonvojt a TEK az M0-áson tartóztatta fel. „Sem az elfogáskor, sem azt követően nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy mi az oka a velünk szembeni intézkedésnek, és milyen jogaink, illetve kötelezettségeink vannak” – hangsúlyozta vallomásában Kuznyecov. A TEK főhadiszállásán végzett meghallgatások során a tábornokkal és több másik pénzszállítóval annyit azért közöltek, hogy tanúként és nem gyanúsítottként kezelik őket. De azt nem mondták meg nekik, hogy mi az ügy. Többen is értetlenkedve fogadták, hogy ha egyszer tanúk, akkor miért bilincselték meg őket, és miért húztak a fejükre kámzsát. Kuznyecov meg is kérdezte, hogy van-e olyan határozat, amely szerint a tanút előállíthatják testi kényszerrel. A tábornokhoz hasonlóan többen konzuli védelmet kértek, de nem kaptak. Az ukránok felvetésére az egyik válasz a magyarok részéről az volt, hogy a konzul lemondott a pénzszállítókról.    

Meztelenre vetkőztetve

A tanúvallomások megerősítik azt, amit az ukrán pénzszállítók jogi képviselője, dr. Horváth Lóránt másfél hete mondott a Kontrollnak adott interjúban: a TEK főhadiszállásán többeket meztelenre vetkőztettek az orvosi vizsgálat előtt. A vallomások szerint volt olyan tanú, akiről éjszakára sem vették le a bilincset, ezért nem tudta begombolni a sliccét. Amikor a magyaroktól segítséget kért, kinevették. 

"Szörnyű ordítást hallottam kintről"

A cukorbetegségére gyógyszert szedő Kuznyecov a vallomásában részletesen beszámolt arról, hogy miként lett rosszul a meghallgatás során. Állítása szerint őt bántalmazták, mint mondta, arcon ütötték, a sérült lábát pedig többször is megrúgták. "Artikulálatlanul ordítottam, nem mondtam semmit" – olvasható a vallomásában. 

Az esetre egyik társa is kitért a saját vallomásában. „A kihallgatás ideje alatt valami szörnyű ordítást hallottam kintről, amiről azt feltételeztem, hogy a kollégáim azok. Olyan kiabálás volt ez, mintha valakit meg akarnának ölni. Nem értettem konkrét szavakat, olyan volt, mintha valaki fájdalmában üvöltött volna."

Az ukrán pénzszállítókkal szemben elkövetett jogsértések miatt jogellenes fogvatartás gyanújával indult eljárás, aminek egyetlen gyanúsítottja ismert: Hajdu János, a TEK akkori főigazgatója. A tábornokot a kormányváltás után elküldték a rendőrségtől, jelenleg ő a Fidesz biztonsági igazgatója.   

Fotó: Facebook