Áfamentes gyógyszerek, fizetési plafon az állami cégeknél és húsz évre visszamenő vagyonvizsgálatok jönnek

Szeptember 1-jétől eltörli a kormány a vényköteles gyógyszerek áfáját – jelentette be Magyar Péter, aki Köböl Anita kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatót csütörtökön. A miniszterelnök szerint a döntés egyik legfontosabb célja, hogy kevesebben kerüljenek olyan helyzetbe, amikor a gyógyszereik, a rezsi és az élelmiszer között kell választaniuk.

Az intézkedés már a Tisza választási programjában is szerepelt, a részletszabályokat azonban még kidolgozza az egészségügyi minisztérium, de Magyar azt ígérte, hogy az áfa eltörlése valóban megjelenik majd az árakban, a különbözetet pedig nem nyelhetik le a gyógyszergyártók vagy a patikák. Szerinte erre a jelenlegi szabályozás is garanciát ad, a vényköteles gyógyszerek árát ugyanis csak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jóváhagyásával lehet megváltoztatni.

A kormány számításai szerint mindez nem okoz jelentős bevételkiesést a költségvetésnek. 

Dolgoznak a tűzifa áfájának csökkentésén is, ezt még a következő tél előtt bevezetnék, ott azonban már körülbelül tízmilliárd forintos kieséssel számolnak. Magyar azt mondta, az egészséges élelmiszerek áfájának mérséklése szintén napirenden van.

A szerdai kormányülésen százezer forintos iskolakezdési utalványról is döntöttek. Ezt a rászoruló, például tartósan beteg, sajátos nevelési igényű vagy gyermekotthonban élő gyerekek kaphatják majd meg.

Visszavágják az állami vállalatok vezetőinek és testületi tagjainak fizetését is: a kormány bruttó 3,8 millió forintban húzná meg az állami cégek menedzsmentjének fizetési plafonját, és a törvényi minimumra csökkentené az igazgatóságok, valamint a felügyelőbizottságok létszámát. Magyar Péter azzal indokolta az összeget, hogy miniszterelnökként és képviselőként ő maga is ennyit keres összesen.

Miniszterek, államtitkárok és más politikai felső vezetők a jövőben díjazásért nem tölthetnének be igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tisztséget. Magyar szerint az állami cégek az Orbán-kormány idején sok esetben politikai kifizetőhelyként működtek, ezen pedig változtatni akarnak.

Erősebb jogosítványokat kapna a NAV is a politikusi vagyonok vizsgálatára: a tervek szerint húsz évre visszamenőleg nézhetnék át nemcsak a politikai vezetők, hanem családtagjaik vagyoni helyzetét is. Magyar szerint nagyjából ezer embert érinthetnek az ellenőrzések, és nemcsak korábbi, hanem jelenlegi képviselőket és kormánytagokat is vizsgálhatnak majd.

A miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a mostani vagyonnyilatkozati rendszer önmagában nem alkalmas a politikusok vagyoni helyzetének valódi ellenőrzésére. Az Állami Számvevőszék teljes átvilágítását is elrendelték, mert Magyar szerint a szervezet az elmúlt években kettős mércét alkalmazott: miközben a Fidesz kampányköltéseivel nem volt problémája, az ellenzéki pártokra százmilliós bírságokat szabott ki.

A kormány az előző ciklus pénzügyi döntéseit is tovább vizsgálja: Magyar Péter négy Eximbank-ügyben jelentett be feljelentést, összesen 721 milliárd forint értékű ügyletek miatt. Ezek között van egy Tiborcz István érdekeltségeihez köthető, 59 milliárd forintos szállodai finanszírozás, a Szíjj Lászlóhoz kapcsolódó Duna Aszfalt 126 milliárdos afrikai útépítése, a Dunakeszi Járműjavító 176 milliárdos egyiptomi projektje, valamint az Észak-Macedóniának adott, jelenlegi árfolyamon körülbelül 360 milliárd forintos hitel.

Magyar szerint az Eximbank korábbi felügyeletét ellátó Szijjártó Péter politikai felelőssége mindenképpen felmerül, azt viszont már a nyomozóhatóságoknak kell megállapítaniuk, hogy büntetőjogi felelőssége is lehet-e. A kormány azután is szigorítaná a volt politikusok elhelyezkedésére vonatkozó szabályokat, hogy Szijjártó a kínai BYD-nél kapott állást.

Újságírói kérdésre Orbán Viktor esetleges felelőssége is szóba került, melyre válaszul Magyar Péter azt mondta, nem nyomozó és nem ügyész, ezért konkrét büntetőügyben nem akar ítéletet mondani, de szerinte minden szervezett bűnözői csoportnak van vezetője.

„Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a maffiafőnöknek nem merül fel a felelőssége egy maffiában” – fogalmazott. Hozzátette, az ilyen ügyeket először a kisebb szereplőknél kell felgöngyölíteni, majd onnan lehet eljutni a rendszer tetejéig. A jelenleg is zajló NKA-ügyet szintén ilyen eljárásnak tartja.

Hárommilliárd forintos azbesztalapot is létrehoz a kormány. Ebből a szennyezett területek megtisztítását, illetve az érintett utak ideiglenes leaszfaltozását finanszíroznák. Magyar szerint 667 helyen indult hatósági vizsgálat, hat helyen korábban határérték feletti értéket mértek, jelenleg azonban már sehol sincs ilyen adat.

Az új köztársasági elnök személyéről továbbra sincs döntés. A Tisza frakciója a héten akár több ülést is tarthat a kérdésben, Magyar szerint pedig már rengeteg javaslat érkezett hozzájuk. 

A miniszterelnök ezúttal sem nevezett meg lehetséges jelöltet, csak annyit mondott, hogy korábbi politikai szereplőt nem támogatnának.

Fotó: Kontroll