2027-től érkezik a környezetvédelmi szuperhatóság és a „három csapás”

Egy évtized után újra független, országos hatósághoz kerül a környezetvédelem felügyelete. Közleményük szerint az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság 2027. január 1-jétől áll majd fel, és egyebek mellett a sokakat megosztó akkumulátorgyárakat is felül fogja vizsgálni. Ezzel együtt több, környezetvédelmi szabálysértésekkel kapcsolatos bírság összegén emelnének, a bírságok kiszabásában pedig a „három csapás elvét” is alkalmaznák.

A harmadik Orbán-kormány 2016. december 31-ével szüntette meg az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget. Azóta annak jogköre és feladatai a Pest Megyei (később Pest Vármegyei) kormányhivatal részeként működő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályához tartoztak, míg területi szinten az egyes (vár)megyei kormányhivatalok hasonló nevű főosztályai jártak el.

Ezen a helyzeten változtatna most a kormány azzal, hogy Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság néven új felügyeleti szervet hoznak létre. Elképzeléseiket a hivatalos kormányzati honlapon egy hosszabb közleményben is kifejtették. Ebben úgy fogalmaztak: a hatósági struktúra 2016-os átszervezésével „a környezetvédelem egy elhanyagolt, sokadrangú területté vált az állam szemében”. Hozzátették, hogy véget kívánnak vetni „(...) annak a gyakorlatnak, ahol a gazdasági és politikai érdekek felülírhatták a környezetvédelmi szempontokat”.

Széles jogköröket kapnának a kormánytól

A kormányzat közleményéből kiderül, hogy az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság hatásköre a környezet- és természetvédelem mellett többek között az állatvédelemre, a vízgazdálkodásra és az erdészeti ügyekre is kiterjedne. Kiemelt feladatuk lenne továbbá az akkumulátorgyártó-üzemek környezetvédelmi felülvizsgálata: a szerv engedélyezési, felügyeleti és szankcionálási jogköröket is kapna az akkumulátoriparhoz kapcsolódóan. Ezen felül egy, az iparághoz kapcsolódó, de nem környezetvédelmi vonatkozású hatásköröket ellátó különálló hatóság létrehozását is belengették.

Jelentősen bővülne a főhatóság mozgástere is a jelenlegi jogi keretekhez képest az által, hogy szigorodnának a környezetvédelmi jogsértések szankciói – írják. A legsúlyosabb szabályszegésekért a jövőben akár 5 milliárd forintos bírságot is ki lehetne szabni. Ezen felül a – büntető törvénykönyv által már jelenleg is ismert – „három csapás elve” is alkalmazhatóvá válna: „ha egy vállalat öt éven belül harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, a bírság legalább a cég éves nettó árbevételének 0,5 százaléka lesz, de legalább 5 millió forint” – áll a közleményben. A hulladékkal kapcsolatos súlyos szabályszegésekért pedig a jelenlegi 500 millió forintos plafonnál magasabb összegű bírság is kiszabható lenne.

Az Ígéretfigyelő adatbázisa alapján egyébként a regnáló kormány a TISZA Párt 116 környezet- és állatvédelemmel kapcsolatos választási ígérete közül négyet teljesített május 9. óta. Ezek a nemzetközi környezetvédelmi együttműködések újraindítása, a cirkuszi állattartás szigorítása, az ún. „javításhoz való jogról” szóló uniós jogszabály magyar jogrendbe való beillesztése, valamint az állatvédő szervezeteket és ebrendészeti telepeket segítő Kánikula Program elindítása voltak. A weboldal szerint további 28 ígéret megvalósítása jelenleg folyamatban van, és csupán egyet, a biotermékek arányának növelését találták problémásnak.

Fotó: Gajdos László / Facebook