Apadó folyók és kiszáradt patakok – sorra dőlnek meg a negatív rekordok a hazai vizeken

Széles homokpadok sorakoznak legnagyobb folyóink mentén, több folyómellékág és patak pedig szinte teljesen kiszáradt. A vízügyi igazgatóságoknak az ország több részén is minden csepp vízért meg kell küzdeniük. De veszélyben van-e az ivóvíz-ellátás?

Sosem volt még ilyen alacsony Budapesten a vízállás, mint most. 2026. július 28-án hajnali 3:00-kor a 32 centiméteres vízállást mértek a Vigadó téri vízmércén a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) közleménye szerint. (A vízállást nem a folyómeder fenekéhez, hanem egy önkényesen meghatározott helyi nullponthoz viszonyítva számítják.) Az eddigi rekordot – 33 centimétert – 2018. október 25-én mérték ugyanitt. Július 29-én reggel 8:00-kor a vízállás mindössze 26 centiméter volt, azaz további 6 centimétert apadt.

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Ig. – Duna, Budapest

Történelmi mélypontot ért el a vízszint Ercsinél is – derül ki az igazgatóság legfrissebb posztjából. Vácott, Tassnál és Dunaújvárosnál ez ugyan még nem következett be,  a vízszintek emelkedésére azonban a következő napokban nem számíthatunk – tette hozzá közleményében az igazgatóság.

Kihívások a Zagyva vízgyűjtőjén

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság további posztjait böngészve kiderül, hogy a szomszédos vízgyűjtő területen sem rózsásabb a helyzet: A Zagyva mentén a víztározók lecsapolásával igyekeznek fenntartani a folyó vízhozamát, ám a Mátraverebélyi tározó már a tegnapi napon kiürült, ma pedig már azt közölte a vízügyi igazgatóság, hogy a Tarján-pataki tározóból is hamarosan elfogy a víz. A Maconkai tározó tartalmát viszont nem használják a folyó vizének pótlására, mert annak elsődleges célja, hogy ivóvizet biztosítson Bátonyterenye városa számára – szól a közlemény.
Hatvan és Szentlőrinckáta között a mederben elburjánzó növényzet visszatartja a vizet, ezért a folyó alsó szakaszán nehézkes fenntartani a vízhozamot. Az igazgatóság közleménye szerint napokig is eltarthat, mire víz végig tud folyni ezen a folyószakaszon, a növényzet ritkítását azonban a hatályos ökológiai előírások nem teszik lehetővé.

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Ig. – víztározó, Zagyva

Turán társadalmi összefogással homokzsákokból építettek két ideiglenes mederzárást a Zagyva mellékvizén, a Galga-patakon azért, hogy a vizet a mederben visszatartsák. Az akció a város polgármesterének felhívására, a vízügy koordinálása mellett valósult meg, annak hatásait pedig a szakemberek a következő napokban folyamatosan nyomon fogják követni.

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Ig. – Galga-patak, Tura

Krízishelyzet Baján: eltűnhet a Sugovica

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a Bajánál számolt be súlyos vízügyi helyzetről:  itt még július 16-án esett a folyó vízszintje a történelmi mélypontot jelentő 19 centiméter alá. Július 28-ára a vízállás tovább esett 11 centiméterre. A belvároson is keresztül folyó Duna-mellékágból, a Sugovicából szinte eltűnt a víz: több helyi hírforrás is arról számolt be, hogy a Sugovica és a Duna között megszűnt a kapcsolat, vagyis előbbi medrébe nem kerül friss víz, a benne lévő pedig a közölt fényképek tanulsága szerint lassan eltűnik onnan...

Csontos Bence (TISZA), a térség országgyűlési képviselője a vízügy és az Élő Környezetért Felelős Minisztérium mellett a város önkormányzatával is egyeztetett a helyzet kezeléséről, az illetékesek egy szakmai munkacsoport felállítását is kilátásba helyezték.

Apad a Tisza

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak (KÖTIVVIZIG) a teljes illetékességi területét érinti az a rendkívüli vízhiánykár-elhárítási készültség, amelyet Gajdos László Élő Környezetért Felelős Miniszter éppen ma jelentett be. A már említett Alsó-Zagyva mellett, a Jászság, a Nagykunság és a Homokhátság területe is érintett. Szolnokon a Tisza legkisebb vízállása júniusban -299 centiméter (!) volt, amely 383 centiméterrel van a sokéves átlag alatt az igazgatóság közleménye alapján.

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Ig. – Tisza, Szolnok

Az Alföldre is különösen igaz, hogy az illetékesek minden csepp vízért megküzdenek: a Tiszán több duzzasztómű is rendelkezésre áll (Tiszalök, Kisköre), amelyekhez számos olyan csatorna kapcsolódik, melyeken keresztül víz juttatható nemcsak a környező területekre, de a Hortobágy, a Berettyó és a Hármas-Körös folyókba is. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság rendszeresen tesz közzé tartalmakat arról, miként igyekeznek fenntartani az említett folyók vízszintjét, miközben számos természetvédelmi – köztük Natura 2000 besorolású – területre juttatnak vizet a kiterjedt csatornarendszeren keresztül. Az igazgatóság azokat az árvízcsúcs-csökkentő tározókat is beveti, amelyekbe ilyen módon víz juttatható: az árvíz apasztása helyett a feladatuk ezúttal azonban a lehető legtöbb víz visszatartása.

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Ig. – Hanyi-Tiszasülyi árvízcsúcs-csökkentő tározó

Veszélyben van-e az ivóvíz?

A Fővárosi Vízművek közleménye szerint jelenleg nincs ok az aggodalomra, mert a rendszer rendelkezik a kellő tartalékokkal, a kutak terhelését pedig folyamatosan igazítják a vízjáráshoz. „A víztermelés zavartalan, a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az elvárásoknak”. A fennálló helyzet jelenleg puszta üzemeltetési kihívás, nem pedig közvetlen ellátási veszély. Egyértelműen számolni kell azonban azzal, hogy a folyóink vízjárásának szélsőségessé válása veszélyezteti a stratégiai ivóvízbázisaink biztonságát – teszi hozzá a közleményben a Fővárosi Vízművek.

Szerző: Lőrincz Boldizsár