Vizsgálatok sora indult a közlekedési tárcánál, Vitézy szerint büntetőeljárások is következhetnek
Vitézy Dávid szerint több nagy horderejű ügyben is átfogó vizsgálat zajlik, amelyek a Lázárinfók szervezésétől az autópálya-koncessziókon át a MÁV beruházásaiig terjednek, és egyes esetekben akár büntetőeljárás is indulhat.

Vitézy Dávid szerint több nagy horderejű ügyben is átfogó vizsgálat zajlik, amelyek a Lázárinfók szervezésétől az autópálya-koncessziókon át a MÁV beruházásaiig terjednek, és egyes esetekben akár büntetőeljárás is indulhat.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium több átfogó vizsgálatot folytat olyan ügyekben, amelyek még az előző kormányhoz és Lázár János minisztériumához kötődnek. Erről Vitézy Dávid beszélt a Válasz Online podcastjében.
A bezárt Lázárbazár
A miniszter szerint kiemelt figyelmet kapnak a Lázárinfók megszervezésével kapcsolatos körülmények. Elmondása alapján azt vizsgálják, milyen közpénzből finanszírozott eszközöket és állami erőforrásokat használtak a rendezvények lebonyolításához. A tárca szerint 150 millió forintos értékben szereztek be professzionális televíziós közvetítésre alkalmas felszereléseket, állami járműveket használtak közvetítőkocsinak, informatikai rendszereket és minisztériumi dolgozókat is bevontak a lebonyolításba. Mindez annak fényében különösen fontos kérdés, hogy korábban azt kommunikálták, hogy a rendezvények költségeit Lázár János saját maga állja, úgy tűnik mégis közpénzből kerültek megvalósításra a Lázárinfók.
Az autópálya-koncessziók
Szintén részletes vizsgálat alatt állnak az autópálya-koncessziós szerződések és azok későbbi módosításai. Vitézy szerint a vizsgálatok során olyan szerződésmódosításokra is rábukkantak, amelyek alapján a magyar állam a háborús helyzetre hivatkozva átvállalta az áremelkedések jelentős részét, ezermilliárdos nagyságrendben növelve a koncessziós díjakat. A miniszter úgy véli, ez önmagában is komoly kérdéseket vet fel a konstrukció egészével kapcsolatban.
Külön kitért az M6-os autópálya üzemeltetésére is, amelynek korábbi koncessziós szerződése idén lejár. Elmondása szerint a minisztériumban több lehetséges megoldást is mérlegeltek: a meglévő szerződés meghosszabbítását, az állami kezelésbe vételt, végül azonban egy harmadik megoldás született. Vitézy állítása szerint a feladatot versenyeztetés nélkül bízták a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó koncessziós társaságra, ráadásul az általa említett számítások szerint a korábbinál jóval magasabb díjazás mellett.
Egy érdekes home office történet
A miniszter a korábbi minisztériumi működésről is beszélt. Elmondása szerint Lázár János gyakran otthonából irányította a munkát, hétvégente, és kézzel írt utasításokat juttattak vissza rendszeresen Hódmezővásárhely és Budapest között közlekedő kisbuszokkal. Ez különösen azért érdekes, mert 2024-ben Lázár János szüntette meg a home office lehetőségét a minisztérium irányítása alá tartozó állami vállalatoknál.
A MÁV-nál ugyancsak több belső vizsgálat zajlik. Ezek egyebek mellett a mohácsi Duna-híd beruházásával, valamint különböző ingatlan- és irodaházügyletekkel foglalkoznak.
A podcastban felmerült az a kritika is, hogy a tárcavezető túl sok figyelmet fordít elődje döntéseire. Erre Vitézy úgy reagált:
„Nálam kevésbé senki sem szeretne Lázár Jánossal foglalkozni. Annak örülnék, ha a magyar közlekedés- és építéspolitika nagyon szomorú, sötét korszakát, amelyet az elmúlt négy év jelentett, le tudnánk zárni és el tudnánk felejteni. Erre sajnos nincs lehetőség: tele vagyunk száz- és ezermilliárdos történetekkel, évekre előre árnyékot vető rossz döntésekkel.”
Az uniós helyreállítási alap forrásairól szólva Vitézy azt hangsúlyozta, hogy jelentős eredménynek tartja a támogatások megszerzését, ugyanakkor szerinte a beruházások korábban is megvalósulhattak volna, ha az előző kormány nem állítja le a vasúti fejlesztések jelentős részét. Hozzátette: az új HÉV-szerelvények optimista becslések szerint is legkorábban 2027 tavaszán vagy nyarán állhatnak forgalomba.
A vasútfejlesztések kapcsán azt mondta, céljuk, hogy Magyarország jelentősen csökkentse lemaradását a térség fejlettebb országaihoz képest. Ennek érdekében 3550 milliárd forintos fejlesztési programot tart szükségesnek, amely szerinte közelebb hozná a magyar beruházási tempót a cseh, a lengyel és az osztrák vasútfejlesztések üteméhez.
A beszélgetés végén a politikai jövőjéről is kérdezték. Vitézy nem zárta ki, hogy a jövőben ismét elinduljon a főpolgármesteri tisztségért, ugyanakkor jelenleg úgy látja, Budapest érdekében miniszterként tudja a legtöbbet tenni.
Fotó: Kontroll





