A kormány fellépne az újságírókat és civileket megfélemlítő perek ellen

Új szabályokkal védené meg a kormány az újságírókat, civil szervezeteket és más közéleti szereplőket azoktól a perektől, amelyeket nem feltétlenül azért indítanak, mert tényleges jogsérelem történt, hanem azért, hogy hosszú, drága és idegőrlő eljárásokkal elhallgattassák vagy megfélemlítsék a kritikusokat.

A kormány nemrég elkezdett dolgozni azon a törvénytervezeten, amely a SLAPP-perek elleni uniós szabályokat ültetné át a magyar jogba - írta a 24.hu. Az úgynevezett SLAPP-perek lényege, hogy politikailag vagy gazdaságilag befolyásos szereplők bírósági eljárásokkal próbálnak nyomást gyakorolni újságírókra, jogvédőkre, civil szervezetekre vagy másokra, akik közügyekben szólalnak meg, miközben sok esetben már maga a per is eléri a célját, hiszen rengeteg időt, pénzt és energiát emészt fel.

A most tervezett szabályok lehetővé tennék, hogy a bíróságok már az eljárás elején lezárják azokat az ügyeket, amelyekről egyértelműen látszik, hogy nincs valódi alapjuk, a költségeket pedig nem annak kellene viselnie, akit egy ilyen perrel megtámadtak, hanem annak, aki az eljárást megindította, és bizonyos esetekben neki kellene igazolnia azt is, hogy a keresete valóban megalapozott.

A kormány közlése szerint a cél az, hogy hatékonyabb védelmet kapjanak azok, akik közérdekű ügyeket tárnak fel, közügyekről írnak vagy a nyilvánosság előtt fogalmaznak meg kritikát. A civil szervezetek ugyanakkor attól tartanak, hogy a kabinet csak a kötelező uniós feladatot teljesíti, miközben a magyarországi sajtó- és szólásszabadság szélesebb problémáihoz nem nyúl hozzá.

A jogvédők a tisztán magyar ügyekre is kiterjesztenék a szabályokat

Vissy Beatrix, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Közéleti Részvételi Programjának szenior szakértője szerint az uniós előírások egyszerű átvétele önmagában nem jelentene érdemi választ a magyarországi problémákra, Szajbély Katalin, a Magyar Helsinki Bizottság Emberi Jogi Tanácsadó Irodájának jogi vezetője pedig arra emlékeztetett, hogy az elmúlt tizenhat évben a hatalom nemcsak perekkel, hanem más eszközökkel is igyekezett nyomást gyakorolni a kritikus civil szervezetekre és közéleti megszólalókra.

A TASZ egy júniusban közzétett javaslatában azt írta, hogy Magyarországon egyelőre nem számítanak tömegesnek a SLAPP-perek, ugyanakkor már most is vannak olyan ügyek, amelyekben adatvédelmi szabályokra, például a GDPR-ra hivatkozva próbálják eltávolíttatni vagy ellehetetleníteni a közérdekű sajtótartalmakat. A szervezet szerint az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen eljárások gyorsan elterjedhetnek, és különösen az oknyomozó újságírók, valamint a közéleti ügyekkel foglalkozó civil szervezetek munkáját nehezíthetik meg.

A jogvédők ezért azt javasolják, hogy a törvény előkészítésébe független szakértőket, civil szervezeteket és újságírókat is vonjanak be, elfogadását pedig valódi társadalmi egyeztetés előzze meg.

A TASZ szerint az új szabályokat a kizárólag magyar szereplők között indított perekre is ki kellene terjeszteni, és nemcsak a teljesen alaptalan keresetek gyors lezárását kellene lehetővé tenni, hanem minden olyan eljárásét, amelynek célja a közéleti megszólalók elhallgattatása. A szervezet ezért az uniós irányelvnél szélesebb körű európa tanácsi ajánlások figyelembevételét is szorgalmazza.

Fotó: Pixabay