Autópálya-koncesszió: kiürítik a kasszát a Szíjj László érdekeltségébe sorolt cégeknél

Már régóta azt pletykálják a piacon, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László között megromlott a viszony. Ezt a gyanút erősítheti az, hogy a Szíjj Lászlóhoz köthető autópályás cégekből szinte az összes pénzt kiveszik: közel 16,5 milliárd forintnyi osztalék kifizetéséről döntöttek. Az érintett társaságok közgyűlései a választások előtti hetekben hozták meg az erről szóló döntést.

Fejlesztési közreműködőknek nevezik a Mészáros-Szíjj-féle autópálya-koncessziós rendszerben azokat a cégeket, amiknek a meglévő sztrádaszakasz felújításával és az újak építésével foglalkoznak.

Kilenc ilyen társaság van, valamennyi latin sorszámnevet visel elsőtől a tizenegyedikig. MKIF Primus, Secundus, Tertius, egészen Undecimáig, a sorból Septimus és Octavus – a hetedik és a nyolcadik – kimaradt. Az MKIF csoportazonosító betűszó, feloldása a következő: Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő. Ezzel a betűszóval kezdődik a csoporthoz tartozó összes cég neve, az anyacégé éppúgy, mint az üzemeltetéssel és az építéssel megbízott társaságoké.   

Fotó: Facebook/ MKIF

Befektetőket bújtató konstrukció 

A 2022 óta működő koncessziós modell sajátossága, hogy valamennyi cég mögött magántőkealapok állnak, a fejlesztési közreműködők mögött is. A befektetési konstrukció lényege, hogy a magántőkealap elrejtheti a befektetőket, nevük nem található meg a cégnyilvántartásban, ahogy más adatbázisban sem.

A független sajtó az autópálya-koncesszióban részt vevő magántőkealapok egyik részét Mészáros Lőrinc, a másikat a NER idején szintén százmilliárdossá tett Szíjj László érdekeltségébe sorolta, ami ellen ők nem tiltakoztak, Varga Mihály jegybankelnök szerint pedig a sajtó jól „rajzolta” körbe a végső hasznonhúzókat vagy legalábbis egy részüket. Mert arról végképp nincs információ, hogy az érintett magántőkealapokban Mészárosnak és Szíjjnak vannak-e befektetőtársaik, és ha igen, akkor kik ők.

A fejlesztési közreműködők mögött a Konzum Highway, az Opus New Way, az Opus Bridge, a Vesta II., a Themis és a Via magántőkealapok állnak. A Konzum Highway új játékos, tavaly decemberben jegyezték be, jogelődjének a Konzum PE Magántőkekalap tekinthető.

A Konzum Highway, az Opus New Way, az Opus Bridge a Mészáros-világ része, a Themis II., a Vesta és a Via pedig Szíjj Lászlóhoz köthetők.

Az MKIF Secundus, Tertius, Quintus, Nonus, Decimus Szíjj László érdekeltségébe, a Quartus és a Sextus Mészáros Lőrincébe sorolható, a Primus és az Undecima pedig közös.

Profitábilis „latinok” 

A fejlesztési közreműködők jellemzően a magyar állam által évente fizetett koncessziós díjból gazdálkodnak, 2025-ben mind a kilencen pluszban zártak. A két közös cég, a Primus és az Undecima euróban számol, a többiek forintban.

A leghatékonyabban és legeredményesebben a Quartus működött tavaly, árbevétel arányos eredménye, amit az üzemi eredmény és az értékesítés nettó árbevételének hányadosából számít a csoport, 56,86 százalék volt. A társaság 24,3 milliárd forint profitot (adózott eredményt) termelt tavaly.

A leggyengébb láncszemnek a Secundus bizonyult, árbevétel arányos eredménye alulról súrolta a 2 százalékot.

Általánosságban elmondható, hogy Szíjj László „latin brigádja” 2025-ben lényegesen rosszabbul teljesített, mint Mészáros Lőrincé.

Kiürített kasszák

A 2025-ös beszámolókat is társasági közgyűlések hagyták jóvá mind a kilenc cégnél. A közgyűlési határozatokból különös mintázat rajzolódik ki: a tisztán Szijj László érdekeltségébe sorolható cégeknél az eredménytartalékokat teljesen kiürítették. Az érintett közgyűlések úgy döntöttek, hogy a tavalyi év profitjain túl az eredménytartalékokban 2022, tehát a működés első éve óta felhalmozódott összes pénzt kifizetik osztalékként a részvényes/tulajdonos magántőkealapoknak.

A Secundus esetében 1.190.053.119, a Tertiusnál 10.291.743.156, a Quintusnál 1. 047. 159. 822, a Nonusnál 3. 118. 399. 758, a Decimusnál pedig 846. 844. 667 forintról van szó. A teljes összeg közel 16,5 milliárd forint, amiből nagyjából 3,7 milliárd forintot már kifizettek (június 30-a volt a határidő), a többit pedig - a társaságok likviditási helyzetének függvényében - legkésőbb 2029. december 31-ig megkapják a részvényesek. Itt a hangsúly a likviditási helyzeten és a legkésőbb kifejezéseken van.

A „Mészáros-világ” visszafogottnak bizonyult, a Quartus 24,3 milliárd forintos adózott eredményéből ugyan nagyjából 3.8 milliárdot kivettek osztalékként, a fennmaradó összeg viszont az eredménytartalékba került, a Sextusnál osztalékkifizetés nem történt, noha ott is keletkezett több mint 3 milliárd forint 2025-ben.

Minden jogszerű

Az ügyben az MKIF Csoport anyacégének, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (MKIF Zrt.) több kérdést is feltettünk.

A Szíjj-féle cégek egybehangzó közgyűlési döntéseire azt a választ kaptuk, hogy „a tulajdonosok az üzleti éveket követően is dönthetnek a korábbi évek eredménytartalékának osztalékként való kifizetéséről, vagy a korábban előírt, de még ki nem fizetett osztalék esetében az osztalékkövetelés elengedéséről, mely teljesen szokványos piaci gyakorlat. Megjegyezzük, hogy fentiektől függetlenül az osztalék előírásra került, de a kifizetés részlegesen történt meg, amely a 4 éves árbevétel 0,97%-a, a 2026. évi beszámoló közzététele során nyilvánosan elérhetőek lesznek az osztalékdöntések”.

Arra a kérdésre, hogy az eredménytartalékok kiürítése veszélyezteti-e az érintett társaságok jövőbeni működését, a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését, azt írták válaszként, hogy „az érintett Társaságok valamennyi döntést a biztonságos működés, mint elsődleges szempont szem előtt tartásával hoznak meg. A Társaságok gazdasági helyzete stabil”.

Azt a piaci értesülést, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László között megromlott a partneri viszony, az MKIF Zrt. nem kommentálta, arra pedig nemmel válaszolt, hogy a Szíjj-féle cégek eredménytartalékainak kiürítése tulajdonosi átrendezést készít-e elő.

Mindenesetre tény, hogy Szíjj László útépítő nagyvállalata, a Duna Aszfalt eltűnt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Puskás Akadémia támogatói közül.

A Kontroll a Mészáros Csoportnak és a Duna Aszfaltnak is küldött kérdéseket, választ egyik helyről sem kaptunk.

 "Brutális szám"

A Tisza-kormány elkezdte átvilágítani a Mészáros-Szíjj-féle autópálya-koncessziót, az átvilágítás eredménye, ha egyáltalán van már ilyen, a nyilvánosság előtt nem ismert.

Vitézy Dávid közlekedési miniszter a konstrukciót többször is bírálta. Számításai szerint a koncesszió kezdete, tehát 2022 óta 1024 milliárd forint adófizetői pénz landolt a Mészáros-Szíjj-érdekkörnél.

„Brutális, felfoghatatlan szám. (…) Ez valójában nem koncesszió, hanem közpénz-kicsatornázási eszköz annak alapján, amit láttunk” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a koncesszor ennyi pénzt nem épített be a sztrádahálózatba, ezermilliárd forint értékű műszaki tartalmat nem hozott létre. Vitézy emlékeztetett, hogy a koncessziós konstrukció miatt az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. 

Az érem másik oldala 

Más narratívát osztott meg a nyilvánossággal az MKIF Csoport anyacégének vezérigazgatója a HVG-nek adott interjúban.

Fotó: MKIF

Németh Tamás szerint az elmúlt években úgy jöttek ki nullára, hogy a tulajdonosok az államtól kapott koncessziós díjak mellé betettek 100 milliárd forintot. A vezérigazgató azt állítja, hogy a koncessziós díjak elmentek üzemeltetésre, felújításra, a bővítéseket egyelőre önerőből állják. Ha a saját forrásból kifutnak, akkor jönnek a bankok, mint mondta, az M1-es mindkét szakaszára aláírt hitelszerződésük van.

"Ez egy 35 éves üzleti modell, számunkra ez a koncesszió a 35. év végére fog megtérülni" – hangoztatta Németh Tamás.

A Kontroll számításai szerint a Mészáros-Szíjj-féle autópálya-koncesszor valóban 1000 milliárd forint körüli össszeget kapott az elmúlt években a magyar államtól rendelkezésre állási díj címén.

Fotó: Facebook / MKIF