289 milliárdot fizet vissza az állam azoknak a cégeknek, amelyeket a Fidesz saját szén-dioxid-adójával sújtott

Szépen, csendben zárult le egy három éve húzódó, százmilliárdos adóügy, mivel életbe lépett az a törvény, amely visszamenőlegesen megszünteti a szén-dioxid-kvóta-adót, az állam pedig összesen mintegy 289 milliárd forintot fizet vissza azoknak a cégeknek, amelyektől ezt az összeget korábban beszedte.

A 2023-ban bevezetett teher elsősorban azokat a nagy kibocsátókat érintette, amelyek szén-dioxid-kibocsátása az előző három év átlagában meghaladta az évi 25 ezer tonnát, nekik tonnánként 36 eurót kellett fizetniük, a kibocsátási kvóták értékesítése után pedig további 15 százalékos tranzakciós díjat is felszámítottak.

Ahogy arról a G7 is beszámolt, a legnagyobb befizetők között volt a Mol és a Nitrogénművek, valamint két külföldi hátterű cementgyártó, a királyegyházi üzemet működtető svájci Holcim, illetve a váci és beremendi gyárakat üzemeltető Duna-Dráva Cement, amely a német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement közös vállalata.

Más kérdés, hogy a konstrukció valójában sosem egyszerű klímavédelmi eszköz volt, a kormány ezzel egyszerre próbált nyomást gyakorolni Bige László Nitrogénműveire, illetve azokra a külföldi tulajdonban lévő építőanyag-gyártókra, amelyeket már korábban is igyekezett kiszorítani a magyar piacról. A számok is azt mutatják, hogy nem hétköznapi környezetvédelmi teherről volt szó, hiszen a G7 becslése szerint 2024-ben az adó a Nitrogénművek árbevételének 12, a Holciménak 8, a Duna-Dráva Cementének pedig 14 százalékát vitte el, vagyis olyan összegekről beszélünk, amelyeket nehéz pusztán klímapolitikai szempontokkal megmagyarázni.

Fotó: Pixabay