Simor András: vádemelésre számítok az Erste vezérigazgatójának megzsarolása ügyében
A Magyar Nemzeti Bank 2007-2013 közötti elnöke élesen bírálta a korábbi gazdaságpolitikát, a jegybanki visszaéléseket és a vagyonadó ötletét is. Simor András szerint a választók az elszámoltatás kézzelfogható eredményeire várnak, de ennél is fontosabb, hogy mi fog történni az évek óta stagnáló magyar gazdasággal.

A Magyar Nemzeti Bank 2007-2013 közötti elnöke élesen bírálta a korábbi gazdaságpolitikát, a jegybanki visszaéléseket és a vagyonadó ötletét is. Simor András szerint a választók az elszámoltatás kézzelfogható eredményeire várnak, de ennél is fontosabb, hogy mi fog történni az évek óta stagnáló magyar gazdasággal.
Az új politikai vezetés sikerének egyik legfontosabb mércéje az lesz, tud-e látható eredményeket felmutatni az elszámoltatásban – jelentette ki Simor András a Klasszis Klub podcastban. A korábbi jegybankelnök úgy vélte, hogy az emberek nem jogi vagy intézményi magyarázatokat várnak, hanem konkrét eredményeket: emberek rács mögött, pénz vissza.
Simor szerint a külföldre menekített vagyonok felkutatásához és visszaszerzéséhez olyan szakemberekre van szükség, akik nemzetközi bűnüldözési és vagyonvisszaszerzési tapasztalattal rendelkeznek.
A volt jegybankelnök szerint a korábbi kormányzati gazdaságpolitika nem a gazdaság teljesítményének javítását, hanem a politikai hatalom megerősítését szolgálta. simor bírálta az árszabályozási intézkedéseket, köztük az árstopokat, a kamatstopot és a rezsicsökkentést is.
Szerinte ezek rövid távon javíthatták a lakossági hangulatot, hosszabb távon azonban károkat okoztak a gazdaságban. Példaként az ivóvízhálózat állapotát említette, amely szerinte részben azért romlott, mert a hatóságilag alacsonyan tartott díjak nem biztosítottak elegendő forrást a fejlesztésekre és a karbantartásra.
Mi kell az euró bevezetéséhez?
Az euró bevezetésével kapcsolatban Simor úgy fogalmazott: a 2030-as céldátum eléréséhez fokozatosan csökkenteni kellene az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról 2 százalékra. A forint árfolyamának alakulását elsősorban a nemzetközi tőkeáramlásokkal és a kamatkülönbözetekkel magyarázta, és kevésbé a külkereskedelmi folyamatokkal.
A vagyonadó ötletét Simor határozottan elutasította. A volt jegybankelnök véleménye szerint az adminisztratív szempontból nehezen kivitelezhető, miközben jóval kevesebb bevételt hozhat, mint egy progresszív, többkulcsos jövedelemadó-rendszer.
Az MNB korábbi elnöke szerint az elszámoltatásnál is fontosabb, hogy mi fog történni az évek óta stagnáló magyar gazdasággal. Márpedig e téren még van hiányérzete: lépni kellene a gazdasági teljesítményt torzító adórendszer átalakítása érdekében, és eltörölni a különadókat, amelyek a kiskereskedelmi cégek jelentős részének folyamatosan veszteséget okoznak.
Vádemelésre számít az erstés zsarolási ügyben
Simor András felidézte azt a korábbi állítását, miszerint 2023 végén az MNB akkori vezetésének egy tagja nyomást gyakorolt az Erste Bank magyarországi vezetőjére. A volt jegybankelnök szerint azt kérték a vezérigazgatótól, hogy Simor mondjon le az Erste Bank bécsi felügyelőbizottságában betöltött tisztségéről, illetve kérjen bocsánatot a magyar inflációt és a jegybanki kamatpolitikát bíráló kijelentései miatt.
Ezt zsarolásnak vette, és a bank védelmében végül lemondott a pozíciójáról 2024 elején. Az ügyben az MNB új vezetése idén belső vizsgálatot indított, Simor pedig büntetőfeljelentést tett hivatali visszaélés gyanújával. Most úgy gondolja, hogy lesz is vádemelés ebben az ügyben.





