Egyelőre nem tudni, milyen bűncselekmények elkövetőinek kedvezett Sulyok Tamás

A Sándor-palota nem hajlandó elárulni, hogy Sulyok Tamás milyen ügyekben gyakorolta négyszer is az egyéni kegyelmi jogkört, ahogy azt sem, hogy az elmúlt tizennégy évben milyen bűncselekmények miatt elítélt emberek részesültek államfői kegyelemben. A hivatal személyes adatok védelmére hivatkozik, miközben néhány hónappal korábban még maga mutatta meg, hogy az iratokat anonimizálva is nyilvánosságra lehet hozni.

A Népszava közérdekűadat-igénylésben kérte ki a 2012. május 10. és 2026. július 19. között pozitívan elbírált egyéni kegyelmi ügyek dokumentumait, a Sándor-palota azonban az évente meghozott kedvező döntések számán kívül lényegében semmit nem árult el. Nem adták át sem a kegyelmi határozatokat, sem az igazságügyi tárca felterjesztéseit, sem a döntéseket előkészítő iratokat, de még olyan anonimizált összesítést sem készítettek, amelyből legalább az kiderülhetne, milyen bűncselekmények elkövetői, milyen büntetés után és milyen tartalmú kegyelemben részesültek.

Így egyelőre annyit lehet biztosan tudni, hogy Sulyok Tamás államfőként összesen négy ügyben mondott igent kegyelmi kérelemre, azt azonban már nem, hogy az érintetteket miért ítélték el, mekkora büntetést szabtak ki rájuk, illetve az elnöki döntés pontosan mit engedett el vagy függesztett fel. A nyilvánosság tehát még azt sem tudhatja meg, hogy erőszakos, gazdasági, hivatali vagy egészen más jellegű bűncselekményekről volt-e szó, miközben a kegyelem az államfő egyik legnagyobb súlyú és legkevésbé ellenőrizhető jogosítványa.

A hivatal arra hivatkozott, hogy a kegyelmi iratokban található információk bűnügyi személyes adatnak minősülnek, ezért azok nem közérdekűek, és közérdekből nyilvános adatként sem ismerhetők meg. A Sándor-palota szerint az eljárási szabályok eleve szűk körre korlátozzák az aktákba betekintők körét, az ügyek körülményeinek közlése pedig az érintettek azonosítására is lehetőséget teremthetne. Csakhogy az adatigénylés nem a kegyelemben részesülők nevét, lakcímét vagy más személyes adatát kérte, hiszen a lap kifejezetten jelezte, hogy elfogadja a dokumentumok kitakart változatát, és elsősorban a bűncselekmény jogi megnevezését, a kiszabott büntetést, valamint a kegyelem fajtáját, terjedelmét és feltételeit kívánja megismerni, vagyis olyan adatokat, amelyek megfelelő anonimizálás mellett anélkül tehetnék ellenőrizhetőbbé az államfői döntéseket, hogy az érintettek személyazonossága nyilvánosságra kerülne.

A Sándor-palota érvelését mindenesetre nehéz összeegyeztetni azzal, hogy 2026 májusában ugyanez a hivatal nyilvánosságra hozta Kónya Endre kegyelmi ügyének iratait. A személyes adatokat akkor kitakarták, a döntés lényege azonban megismerhető maradt, vagyis a hivatal maga mutatta meg, hogy az anonimizálás és a nyilvánosság nem feltétlenül zárja ki egymást.

A közzétételt akkor a rendkívüli közérdeklődéssel indokolták, ez azonban azt is jelzi, hogy nem pusztán jogi akadályról van szó: amikor elég nagy volt a társadalmi nyomás, megtalálták a módját az iratok bemutatásának, most viszont még azt sem közlik, milyen bűncselekmények miatt elítélt emberek kaptak kegyelmet. Az elnöki hivatal adatai szerint 2012 májusa óta összesen 178 kedvező kegyelmi döntés született. Novák Katalin 2022-ben tíz, 2023-ban negyven, Sulyok Tamás pedig összesen négy ügyben adott kegyelmet.

Sulyok megbízatása július 20-án megszűnt, az államfői jogköröket azóta Forsthoffer Ágnes gyakorolja, és a Népszava adatigénylését is már az ő hivatala utasította el, arra azonban nem adott választ, hogy a Kónya-ügyben alkalmazott kitakarásos megoldás ezúttal miért nem volt járható.

Fotó: Sulyok Tamás / Facebook