Vagyonbiztosítás kivételes parlamenti eljárásban - a vegyes tulajdonú magántőkealapoknak fájhat a szigorítás

A további vagyonvesztés megelőzésével, illetve a vagyonkimentési kíséletek megakadályozásával indokolta a kormány annak a több jogszabályt érintő törvénymódosító csomagnak a szükségességét, amit rendkívüli sürgősséggel fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás az állami garanciavállalásban és az állami kockázatvállalásban is szigorítást jelent. 

Vitézy Dávid október elején jelentette be, hogy a Déli Körvasút közbeszerzési eljárásának manipulálására hivatkozva az állam szerződést bont a kivitelezővel, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt.-vel. A közlekedési miniszter utalt egy olyan konstrukcióra, ami részben választ ad a parlamenten kivételes eljárásban, egyetlen nap alatt átvitt törvénymódosítás okára.    

A V-Hídnak a magyar állam több mint 100 milliárd forint előleget fizetett ki, a cég az összeg felét sem költötte el, a fennmaradó pénzt a szerződésbontás miatt az állam visszaköveteli. 

Bankgarancia ennél az óriásberuházásnál is van, csakhogy a bankgaranciát az állam egyik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank adta. Vagyis, ha a V-HÍD nem fizet, az állam állt helyt helyette. Az az állam, ami egyúttal a beruházás megrendelője is.    

A 24.hu a Déli Körvasút estét is említi cikkében, amiben számos példát hoz a NER időszakából arra, amikor az MFB és a szintén állami tulajdonú Eximbank garanciavállalásokkal, illetve hitelekkel segítette kormányközeli cégek különböző ügyleteit.  

Állami hitelek, bankgaranciák 

Az egyiptomi vasúti projektben a magyar állam pénzintézetei az egyiptomi vevőt hitelezik 576 milliárd forinttal. Észak-Macedónia, aminek korábbi miniszterelnöke, a korrupcióért jogerősen elítélt Nikola Gruevszki az Orbán-rendszertől menedékjogot kapott Magyarországon, 360 milliárd forintnyi hitelhez jutott szintén magyar állami bankok révén. A 4iG szintén állami hitel segítségével vásárolta meg a Vodafone-t, és a sor folytatható.

A héten elfogadott törvényi szigorítás pótlólagos garancia (biztosíték) bevonását teszi lehetővé olyan kockázatosnak minősített ügyletekben, amik mögött eddig az MFB vagy Eximbank állt egyedüli garantőrként. 

Vegyes magántőkealapok

A szigorítás másik iránya a vegyes (állami, magán) tulajdonú magántőkealapokat érinti, ezekben az állam jellemzően az MFB és az Eximbank révén szerzett a NER időszakában többségi részesedést. 

A Transperancy International Magyarország összesítése szerint több mint 2600 milliárd forintot helyeztek ki ilyen konstrukcióban magántőkealapokba.

A vegyes tulajdoni szerkezetű magántőkealapok vagyonát is külön cégek, alapkezelők kezelik. Nem egy esetben mutatható ki, hogy az alapkezelő és a magántőkealapban kisebbségi részesedéssel rendelkező magánbefektetők azonos üzleti körből érkeznek. 

Az elfogadott törvénymódosítás az állam számára megkönnyíti az alapkezelő lecserélését. Az új szabály lehetővé teszi, hogy ha a magántőkealapban 60%-os részesedéssel bírók az alapkezelő lecserélését kezdeményezik, a kezdeményezésnek hatósági döntéssel érvényt lehessen szerezni. Az alapkezelő lecserélése eddig opcionális volt, mostantól ennek „kikényszerítése” törvényileg megengedett. 

A törvénymódosítást a pénzügyminiszter a további állami vagyonvesztés megelőzésével, illetve a vagyonkimentési kísérletek megakadályozásával magyarázta. 

Fotó: YouTube