GKI: A magyar bérek gyorsabban zárkóztak fel az EU-hoz, mint az árak, mégis sereghajtók vagyunk fogyasztásban

2010 és 2025 között a magyar árak és bérek is közeledtek az uniós átlaghoz, de a fizetések felzárkózása gyorsabb volt, mint az árszínvonal emelkedése. Ennek ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió utolsó helyén áll az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján – derül ki a GKI Gazdaságkutató friss elemzéséből.

A HVG által összefoglalt adatok szerint a magyar árszínvonal 2010-ben még az uniós átlag 59 százalékán állt, 2025-re viszont már annak 72 százalékát érte el. A keresetek ennél gyorsabban közeledtek az EU-s szinthez: a magyar bérek az uniós átlag 32 százalékáról 49 százalékára emelkedtek 15 év alatt.

A GKI szerint a hazai árak emelkedésében több tényező is szerepet játszott. Egyrészt a magyar gazdaság hosszabb távú felzárkózása természetes módon közelítette az árakat az európai szinthez, másrészt az elmúlt években a világpiaci sokkok, különösen az energia- és élelmiszerárak növekedése is jelentős hatással volt. Az elemzés szerint a kormány válságkezelő intézkedései – például az árstopok, a kötelező akciók, a kiskereskedelmi különadó és az árrésstop – szintén hatással voltak az árak alakulására.

Az uniós átlaghoz viszonyítva 2025-re az élelmiszerek ára már az EU-s árszint 95 százalékán állt, az alkohol- és dohánytermékek 87 százalékán, a bútorok és háztartási készülékek pedig 89 százalékán. A lakhatási költségek és rezsikiadások esetében az arány 67 százalék volt, ugyanakkor ezt jelentősen befolyásolja a támogatott rezsiárak rendszere: a rezsi árszínvonala a 2010-es uniós átlag 90 százalékáról 38 százalékra csökkent.

A legnagyobb drágulás a szolgáltatásoknál történt. A szabadidő és kultúra, az oktatás, valamint a turizmus ára is jelentősen közeledett az uniós szinthez. A GKI szerint ez elsősorban a bérek emelkedésével függhet össze, mivel a szolgáltatások ára jellemzően erősebben követi a munkaköltségek változását.

Egy terület kivételt jelent: a telefonok, televíziók és kapcsolódó szolgáltatások ára már 2010-ben is az uniós átlag közelében volt, részben a magas, 27 százalékos áfa miatt. Ez az árszint 2025-re kissé csökkent, az EU-s átlag 96 százalékára.

A GKI elemzése szerint az idén erősödő forint szintén hozzájárul ahhoz, hogy a magyar árak és bérek euróban számolva közelebb kerüljenek az uniós értékekhez. Emiatt a külföldről érkezők számára egyes élelmiszerek már nem feltétlenül olcsóbbak Magyarországon, ugyanakkor a szolgáltatások továbbra is jelentősen kedvezőbb árúak az uniós átlagnál.

Összességében a magyar bérek az elmúlt másfél évtizedben gyorsabban növekedtek, mint az árak, ami javította a vásárlóerőt. A GKI ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a régiós országok többsége ennél gyorsabban fejlődött, ezért Magyarország az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján továbbra is az EU sereghajtója.

Fotó:Stockfotó