Közel duplájára emelte a kormány az Mészároséknak szánt összeget

Az eredetileg tervezettnél nettó 139 milliárd forinttal többet fizethet idén az állam a magyarországi autópályák üzemeltetéséért a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt.-nek. A költségvetés módosításával 165 milliárdról 304 milliárd forintra emelték a társaságnak szánt összeget – írja a Telex.

Az 1237 kilométernyi magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot üzemeltető MKIF-nek az eredeti, még a korábbi kormány által elfogadott 2026-os költségvetés szerint nettó 165, bruttó 210 milliárd forintot fizetett volna az állam. A módosítás után azonban már nettó 304, bruttó 386 milliárd forintos kerettel számolnak, vagyis bruttó 176 milliárd forinttal nőtt a tervezett összeg.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium szerint azért volt szükség a jelentős emelésre, mert a korábbi kormány a költségek egy részét nem tervezte be. Az éves összegben a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj mellett az elvégzett közlekedésbiztonsági burkolatfelújítások jóváírása, valamint a korábban az állam által átadott útszakaszok üzemeltetési díja is szerepel.

A mostani összeg ugyanakkor még mindig elmarad a 2025-ös nettó 346 milliárd forinttól, amelyben egyszeri tételek is szerepeltek. További kérdéseket vet fel, hogy az MKIF korábban 2026-ra 235 milliárd forintos nettó bevétellel számolt. A társaság most azt közölte, hogy az állam által a költségvetésben tervezett összegekről nem tud felvilágosítást adni, ők a koncessziós szerződésben foglaltak szerint járnak el, és a korábbiakhoz képest nem terveznek változást.

A minisztérium magyarázata szerint az eltéréshez hozzájárulhat az is, hogy a vállalat és az állam eltérő módon számolja el a pénzeket. Az MKIF a teljesítés időszakára könyveli el a bevételt, míg a központi költségvetés pénzforgalmi szemléletben működik, így a kiadást a számla kifizetésekor számolja el. A két elszámolási mód között a tárca szerint mintegy két hónapos eltérés van.

A koncesszió eddigi működése alatt jelentős összegek kerültek az MKIF-hez. A koncessziós társaságok 2022. szeptemberi indulásuk és 2025 vége között mintegy 760 milliárd forint árbevételt értek el, amelyből 96 milliárd forint adózott eredmény keletkezett. Ez mintegy 13 százalékos profitrátát jelentett. A tulajdonosok ebből 48 milliárd forint osztalékot vettek ki, miközben a cégek jegyzett tőkéje alapján számított befektetésük mintegy 45 milliárd forint volt.

A sztrádakoncesszió az állami útdíjbevételek jelentős részét is felemészti: a számítások szerint tavaly az útdíjak 56 százaléka, idén pedig várhatóan 44 százaléka mehet erre a célra. Mindez azért is jelentős tétel, mert az MKIF által üzemeltetett hálózat a mintegy 32 ezer kilométeres magyarországi közúthálózatnak csak körülbelül négy százalékát teszi ki.

A költségek mellett az állam számára az is problémát jelent, hogy a közúthálózat üzemeltetésének és fejlesztésének egyenlege az elmúlt években romlott. Míg 2022-ben a kiadások és bevételek között még csak 31 milliárd forintos különbség volt, 2023-ban már 223 milliárd forintra nőtt a hiány. A következő két évben 83, illetve 183 milliárd forintos veszteséget mutattak a számítások.

A jövőben valamelyest javíthat a költségvetés helyzetén az erősödő forint, amely csökkenti a koncessziós díjakat, illetve az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának koncesszióváltása is. A korábbi tervek szerint ez a szakasz is az MKIF-hez került volna, végül azonban az eddigi üzemeltető maradhat további 11 évig. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint ez az államnak 44 milliárd forintba kerül, miközben az MKIF ugyanerre az időszakra 149 milliárd forintos ajánlattal számolt.

Az autópálya-koncesszió eredetileg 2057-ig szól, ugyanakkor az új kormány többször jelezte, hogy felülvizsgálná a konstrukciót. A tender miatt közben uniós kötelezettségszegési eljárás is zajlik. A 2027-es költségvetésben azonban az MKIF-hez kapcsolódó kiadások várhatóan még biztosan megjelennek.

Fotó:Facebook