Több mint dupla annyi titkosszolgálati megfigyelést engedélyeztek Orbán kormányai alatt, mint korábban
A 2010 óta eltelt 16 évben jelentősen több miniszteri engedéllyel végrehajtott titkosszolgálati megfigyelés történt, mint a 2002 és 2010 közötti időszakban, éves átlagban pedig 56 százalékkal nőtt a számuk.
A 2010 óta eltelt 16 évben jelentősen több miniszteri engedéllyel végrehajtott titkosszolgálati megfigyelés történt, mint a 2002 és 2010 közötti időszakban, éves átlagban pedig 56 százalékkal nőtt a számuk.
A 2010 és 2026 közötti időszakban összesen 18 906 alkalommal adott engedélyt az aktuális igazságügyi miniszter titkos megfigyelésre a nemzetbiztonsági szolgálatoknak – derült ki korábban a 24.hu adatigényléséből. A számok összevetéséhez Néher András, a Tisza Párt győri országgyűlési képviselője azt is kikérte, hogy mennyi ilyen engedélyt adtak ki a 2002 és 2010 közötti időszakban.
Az Igazságügyi Minisztériumtól kapott adatok alapján a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején összesen 6040 titkos megfigyelést engedélyeztek. Ez jelentősen kevesebb a 2010 utáni időszak adatánál, annak ellenére is, hogy a két időszak eltérő hosszúságú.
Néher András számítása szerint a 2002 és 2010 közötti nyolc évben évente átlagosan 755 megfigyeléshez járult hozzá az igazságügyi miniszter, míg 2010 és 2026 között ez az érték 1181 volt. A politikus szerint ez 56 százalékos növekedést jelent.
Az összehasonlítás azért is lényeges, mert ezek az esetek nem a hagyományos bűnüldözési célú titkos információgyűjtések közé tartoznak. Utóbbiaknál a nyomozási bíró dönt az engedélyezésről, míg az itt vizsgált megfigyeléseket alkotmányvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kérik, és az igazságügyi miniszter hagyja jóvá. Ilyen eljárások célpontjai lehetnek többek között szélsőséges csoportok, külföldi hírszerzők, illetve olyan személyek is, akikről a kormányzat úgy ítéli meg, hogy veszélyt jelenthetnek az ország gazdasági vagy társadalmi rendjére.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint a mostani adatok arra is rávilágítanak, hogy komoly problémát jelent a miniszteri engedélyezés rendszere – nyilatkozta a szervezet a kutatója Remport Ádám a 24.hu-nak. A jogvédő szervezet álláspontja szerint ugyanis a megfigyelések fölötti tényleges kontroll nem biztosítható megfelelően ezen a módon. Különösen beszédes, hogy az engedélyezési arány gyakorlatilag százszázalékos, vagyis a miniszter a gyakorlatban nem gyakorol valódi kontrollt a kérelmek felett.
Fotó: Igazságügyi Minisztérium/Facebook
