Bocsánatkérés után aktaporolás – Fejes Péter a régi ügyekhez is hozzányúlna
Már 252 feljelentés érkezett az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban két ügyészségi szervezeti egységhez, az ügyek feldolgozását viszont jelentős létszámhiány nehezíti a legfőbb ügyész elmondása szerint. Fejes Péter az ATV-ben a vitatott korábbi döntések felülvizsgálatáról, az aranykonvoj-ügyben elrendelt belső vizsgálatról és a közbizalom visszaszerzéséről is beszélt. Emellett a vezetői változtatásokon túl az ügyészek fizetését is rendezné.

Már 252 feljelentés érkezett az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban két ügyészségi szervezeti egységhez, az ügyek feldolgozását viszont jelentős létszámhiány nehezíti a legfőbb ügyész elmondása szerint. Fejes Péter az ATV-ben a vitatott korábbi döntések felülvizsgálatáról, az aranykonvoj-ügyben elrendelt belső vizsgálatról és a közbizalom visszaszerzéséről is beszélt. Emellett a vezetői változtatásokon túl az ügyészek fizetését is rendezné.
Fejes Péter november elején, közvetlenül a legfőbb ügyésszé választása után, az Országházban tartott sajtótájékoztatóján bocsánatot kért az ügyészi szervezet nevében a társadalom igazságérzetét sértő korábbi döntések, mulasztások miatt. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában pedig már azt hangsúlyozta, hogy a bocsánatkérést nem lehet kizárólag a politikai befolyásolás kérdésére szűkíteni. Az ügyészség korábbi működéséről nem kívánt általános ítéletet mondani, mivel akkor nem dolgozott a Legfőbb Ügyészségen. Szerinte elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy az el nem évült ügyekben helyes szakmai döntések születtek-e.
„Azt gondolom, voltak olyan szakmai döntések, amelyek megosztották a társadalmat, és ha nem nézünk szembe azzal, hogy hibázhattunk vagy hibáztunk, és ezt nem állapítjuk meg, akkor nem fogjuk visszaszerezni az önbecsülésünket, és nem fogjuk megszerezni a társadalom megbecsülését” – fogalmazott.
A beszélgetésben több, korábban vitatott eljárás is szóba került, köztük a Schadl-Völner-ügy, az Elios-ügy, a lélegeztetőgép-beszerzések, a Híd a munka világába program és a jegybanki alapítványok ügye. Fejes nem nevezett meg olyan konkrét ügyet, amelyben új eljárás indulhatna, bár közölte, hogy tudna példát mondani. A régi akták felülvizsgálatát szükségesnek tartja, de úgy véli, az eljárások folytatásához megfelelő bizonyítékok is kellenek. Kiemelte, hogy egy téves szakmai döntés önmagában még nem bizonyítja a politikai nyomásgyakorlást.
Vizsgálat az aranykonvoj-ügyben, változások a vezetésben
A márciusban feltartóztatott ukrán pénzszállítók ügyében a legfőbb ügyész belső vizsgálatot rendelt el, aminek rövid határidőt szabott. Az ellenőrzést olyan magas beosztású ügyész végzi, aki korábban nem vett részt az ügyben. Fejes Péter elmondása szerint vannak előzetes eredmények, de végleges megállapítások még nem születtek. Azt gondolja, történhettek hibák, ezt azonban szerinte a vizsgálatnak kell tisztáznia.
A szervezeti átalakítás már körvonalazódik. Fejes öt főosztály, illetve önálló osztály megszüntetését kezdeményezte, ám az érdekképviseleti szervezetek véleményezése még hátravan. Ezután a Legfőbb Ügyészség létszámát is felülvizsgálná, ami további személyi változtatásokkal járhat.
Az országos vezetői kart szintén meg akarja újítani. A felső vezetésbe vidéki és alacsonyabb szervezeti szinten dolgozó ügyészeket is bevonna. Példaként az új büntetőjogi legfőbbügyész-helyettest említette, aki pénteken tett esküt, és hétfőn kezdi meg munkáját. Fejes Péter úgy fogalmazott, a korábbi vezetők kiválasztása „egy kicsit belterjes” lehetett, de ezt nem a politikai befolyásolással magyarázta.
Több száz feljelentés, hiányzó ügyészek
Az ügyészségre közben jelentős többletmunka hárul. Fejes Péter közlése szerint a Fővárosi Főügyészségen már 152, a Központi Nyomozó Főügyészségen és az alárendelt szervezeti egységeknél pedig további 100 feljelentés van a korábbi kormányzat tevékenységével kapcsolatban.
„Ez nem azt jelenti, hogy ezekből mind lesz nyomozás. Ezekből lehet feljelentés elutasítása is, de ez egy olyan ügymennyiség, amely nehezen kezelhető” – mondta a legfőbb ügyész, aki szerint a túlterheltséget az ügyészhiány is súlyosbítja.
Az engedélyezett ügyészi létszám körülbelül 2000 fő, ebből mindössze 1840–1850 álláshely betöltött. Az elvándorlást tovább erősíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), ahol Fejes szerint az ügyészek az ügyészségi javadalmazásuk másfélszeresét is megkaphatják.
A legfőbb ügyész nem árulta el, hányan mentek át az NVVH-hoz, de elismerte a hivatal elszívó hatását. Azt mondta, nincs problémája az új intézménnyel, konstruktív együttműködésre számít. A munkatársak megtartása érdekében viszont törvénymódosítást kezdeményezne. Külön pótlékot vezetne be a nagy munkaterheléssel dolgozó nyomozó ügyészeknek és csökkentené a Legfőbb Ügyészség, valamint a területi ügyészségek közötti bérkülönbséget.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás miatt további 11 ügyészt kell rendelkezésre bocsátaniuk. Közülük tízen Magyarországon, egy ügyész pedig külföldön dolgozna.
A kiszivárogtatásokkal is foglalkoznia kell
Az interjúban az is felmerült, hogyan fordulhatott elő, hogy Magyar Péter már a hatósági tájékoztatás előtt írt a Facebookon Orbán Áron, a korábbi miniszterelnök testvérének ügyéről. Fejes Péter közölte: nem tudja, ki honnan értesül az egyes eljárásokról. Ezzel együtt egyértelművé tette, hogy ha az ügyészségen integritási szabálysértés vagy kiszivárogtatás történik, azzal neki személy szerint foglalkoznia kell, függetlenül attól, kihez jut el az információ.
Fejes a közbizalom helyreállítását az egyik legnehezebb feladatának nevezte. Mint mondta, a politikai és társadalmi nyomásnak a legfőbb ügyész szintjén meg kell állnia, az ügyészségnek pedig nem lehet célja, hogy a minél gyorsabb bebörtönzéseket követelő társadalmi elvárásoknak megfeleljen.
„Ez messze nem cél. A saját szakmai lelkiismeretünknek kell megfelelni, és hogyha ennek megfelelünk, akkor biztos vagyok benne, hogy a megítélésünk is változik” – jelentette ki a legfőbb ügyész.
A beszélgetés végén az ügyészség anyagi helyzetéről is szó esett. A jövő évi költségvetési tervezetben a jelenlegi, valamivel több mint 94 milliárd forint helyett 132 milliárd forintot meghaladó összeg szerepel, de Fejes emlékeztetett arra, hogy a büdzsét még nem fogadták el. A többletforrás sok problémájukat enyhíthetné, ám a Kúria kiköltözése után a Markó utcai Igazságügyi Palota fenntartása és felújítása is az ügyészségre hárulhat, ami szerinte akár 10 milliárd forintba kerülhet. A bérek és pótlékok rendezéséhez szükséges törvénymódosításokat a következő napokban kívánják előterjeszteni.
Fotó: ATV / YouTube





