Geotermikus fűtés helyett villanyradiátor - kész átverés?

A Bayer Csoporttal a zuglói városközpont lakástulajdonosai úgy szerződtek, hogy otthonaikat termálvízzel fűtik majd. Csakhogy a 168 lakásos társasházra a geotermikus energia hasznosítása nem terjed ki. A lakók azzal fűtenek, amivel tudnak. 

A zuglói kormányzati negyed eredetileg lakóparknak indult, amit irodák egészítettek volna ki. Aztán jött az Orbán-kormány és a „falanszter” nyolc tömbjéből hetet megvásárolt a beruházó Bayer Csoporttól. A nyolcadik tömb megmaradt társasháznak, 168 lakás van benne, a neve Zenit Residence. 

A lakók annak tudatában vették meg lakásaikat, hogy a fűtést geotermikus energia – ebben az esetben termálvíz - adja majd hatékonyan és olcsón.   

A szezon beálltával azonban mindenki azzal fűt, amivel tud, leginkább villanyradiátorokkal, elektromos konvektorokkal, ami drágább, mint a megújuló energia, a társasházra ugyanis a kibányászott termálvíz hasznosítása nem terjed ki. 

Ezt a Népszabadság Online tudta meg a geotermikus energia kinyerését és fűtési célú hasznosítását is engedélyező Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától.  

Az SZTFH közölte a lappal, hogy a Bosnyák téri Városközpont rendelkezik ugyan hasznosítási szerződéssel, és a geotermikus rendszert alkotó bányászati létesítmények - magyarán a termálkút – megkapták a végleges használatbavételi engedélyt, csakhogy a fűtési rendszerbe a társasház nem tartozik bele. 

„A hasznosítási szerződés szerinti ingatlanegyüttesnek nem része a Budapest XIV ker., Belterület 31267/141. hrsz-ú ingatlan, amelyen a Zenit Residence társasház létesült” – írta a hatóság. 

Ebből a kijelentésből nehéz másra következtetni, mint arra, hogy a beruházó átverte a társasház lakóit. 

A Bayer Csoport egyébként csak átmenetileg örülhetett annak, hogy a magyar állam felvásárolt tőle hét épülettömböt. A Tisza-kormány ugyanis augusztusban bejelentette, hogy nem tart igényt a zuglói irodaházakra, a kormányzati negyed adásvételi szerződésétől eláll és visszaköveteli a beruházónak a NER időszakában kifizetett 300 milliárd forintot. 

Az állam és a Bayer Csoport jogi vitájából minden bizonnyal per lesz.

Fotó: Facebook