Most kezd csak érdekessé válni az aranykonvoj-ügy

A NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az aranykonvoj-ügyben pénzmosás miatt indított nyomozást. Ezzel viszont új kérdések kerülhetnek előtérbe: jogszerűen jártak-e el a rajtaütésben részt vevő hatóságok, és betartották-e a hatáskörükre, valamint az eljárásra vonatkozó szabályokat a kormányzat, a nemzetbiztonsági szervek, a NAV, a TEK és az ügyészség vezetői.

Az adóhatóság szerint a márciusban lefoglalt készpénz és arany, valamint a szemlén megtalált bankjegyek és nemesfémek a Raiffeisen Bank International AG és az ukrán JSC Oschadbank közötti bankközi ügyletből származtak. A Raiffeisen a bankjegyek és nemesfémek eredetét, valamint az ellenérték kifizetését bizonylatokkal igazolta.

A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján nem merült fel, hogy a vagyon bűncselekményből származna, ezért a NAV szerint a cselekmény nem valósította meg a pénzmosás törvényi tényállását, és más bűncselekmény gyanúja sem merült fel.

A TEK 2026. március 5-én egy MOL-kútnál tartóztatott fel hét ukrán állampolgárt, akik több páncélozott pénzszállító járművel haladtak Ukrajna felé. A járművekben a hatóságok szerint összesen 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany volt, mintegy 27 milliárd forint értékben.

Az ukránokat kihallgatták, de nem vették őrizetbe őket, mivel a pénzügyőrök nem találtak pénzmosásra utaló jeleket. Tanúként hallgatták ki őket, majd szabadon távozhattak.

Az ügyben pénzmosás gyanújával az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2026. március 4-én tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, amely nyomozó hatóságként a NAV-ot jelölte ki.

Az Orbán-kormány kommunikációja akkor kiemelten kezelte az ügyet, és felmerültek olyan állítások, amelyek szerint a hatalmas összegű készpénznek és aranynak politikai vagy korrupciós háttere lehet, illetve kapcsolatba hozták a Tisza Párt finanszírozásával is, anélkül, hogy erre bizonyítékot mutattak volna be.

Az ügyben azt is vizsgálták, hogy jogszerű volt-e az ukrán pénzszállítók elfogása és fogva tartása. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját gyanúsítottként hallgatta ki hétrendbeli, sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás miatt. A 444 szerint Hajdu azt vallotta, hogy Farkas Örstől, a Fidesz-kormányban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárától értesült először az ukrán pénzszállítókat érintő „aranykonvoj” ügyről.

Hajdut hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettével gyanúsítják az ukrán pénzszállítók elfogása és fogva tartása kapcsán. A volt főigazgatóval a lap szerint június 29-én közölték a gyanúsítást, amely ellen panasszal élt.

A NAV két vezetőjének vezetői megbízását is visszavonta; a sajtó szerint ez összefüggésben lehetett az aranykonvoj-ügy miatt indított belső vizsgálattal.

Közben a sajtó arról írt, hogy Orbán Viktor személyesen dönthetett arról, mikor hajtsák végre a rajtaütést, és a miniszterelnököt folyamatosan tájékoztatták az akcióról.

A 444 júniusban nyilvánosságra hozott egy állítólagos belső ügyészségi dokumentumot, amely szerint az akcióról szóló lényegi döntésben négy ember vett részt: Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs, a volt nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár, Hajdu János, a TEK volt főigazgatója és Demeter Tamás, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.

A NAV nyomozásának megszüntetésével tehát a pénz eredetének kérdése lezárulhat, ugyanakkor az akció jogszerűsége és az utasítási lánc továbbra is vizsgálható. A kulcskérdés most az lehet, hogy ki és milyen jogalapon rendelte el a pénzszállítók feltartóztatását, illetve betartották-e a hatóságok a saját eljárási szabályaikat.

Címlapkép: Facebook