Hét ingatlan és félmillió euró számlapénz is szerepel Polt Péter legújabb vagyonnyilatkozatában
Az Alkotmánybíróság szeptember 1-jével távozó elnöke két budapesti és négy vidéki ingatlan mellett Ausztriában is rendelkezik egy lakással. Polt Péter megtakarításainak összege – az elérhető korábbi nyilatkozatai alapján – 2023 eleje óta közel hússzorosára nőtt. A korábban 21 évig legfőbb ügyészként szolgáló Polt az Alaptörvény legutóbbi, tizenhetedik módosítása miatt kényszerült távozni.

Az Alkotmánybíróság szeptember 1-jével távozó elnöke két budapesti és négy vidéki ingatlan mellett Ausztriában is rendelkezik egy lakással. Polt Péter megtakarításainak összege – az elérhető korábbi nyilatkozatai alapján – 2023 eleje óta közel hússzorosára nőtt. A korábban 21 évig legfőbb ügyészként szolgáló Polt az Alaptörvény legutóbbi, tizenhetedik módosítása miatt kényszerült távozni.
Három havi végkielégítésre jogosult, további két évig használhatja hivatali gépjárművét és közpénzből alkalmazhat két személyi titkárt is Polt Péter - írja a 24.hu. Ennek feltétele volt, hogy az Alkotmánybíróság távozó elnöke leadja záró vagyonnyilatkozatát, amit jogszerűen meg is tett.
A dokumentumból kiderül, hogy a volt legfőbb ügyész különféle bankszámlákon összesen 195,25 millió forintnyi számlapénzzel rendelkezik, aminek legnagyobb részét – 504,6 ezer eurót, ami 183,78 millió forintnak felel meg – devizában tartja. (Az összegek „társtulajdonossal” megjegyzéssel szerepelnek, azaz lehetséges, hogy azok egy részének Polt nem kizárólagos birtokosa.) Ezeken felül 500 ezer forint, valamint 20 ezer euró (kb. 7,3 millió forint) készpénze is van.
Polt Péter a legrégebbi jelenleg nyilvános vagyonnyilatkozatát, amelyben a megtakarításai szerepelnek, még legfőbb ügyészként, 2023. január 31-én tette. Ebben akkor mindössze 9,77 millió forintnyi számlakövetelést vallott be – ebből kb. 7 millió forintnyit tartott euróban, és csak a fennmaradó részét forintban. Mindez pedig azt jelenti, hogy Polt mindössze két és fél éve alatt közel meghússzorozta a megtakarítását.
Hegyvidéken, a Balaton-felvidéken és Ausztriában is van ingatlanja a leköszönő alkotmánybírónak
A 2023-as, és a mostani vagyonnyilatkozatokat összevetve megtudjuk, hogy Polt ingatlanvagyona is tekintélyes. A dokumentumok ezen részében ugyanis az alábbi tételeket találjuk:
- egy II. kerületi 110 m2-es társasházi lakás és egy hozzá tartozó 12 m2-es teremgarázs 50%-os tulajdoni hányada,
- egy XII. kerületi 107 m2-es társasházi lakás (terasszal és gépkocsibeállóval) 50%-os tulajdoni hányada,
- egy Bad Kirchenheimban (Ausztria) található 35 m2-es társasházi lakás (8 m2-es erkéllyel és 2,5 m2-es tárolóval), szintén 50%-os tulajdonrészben,
- egy 61,98 m2-es balatonfüredi társasházi lakás (6,72 m2-es terasszal és 5,68 m2-es tárolóval), ugyancsak 50%-os tulajdonrészben,
- egy 30 m2-es pince Fónyban,
- egy 708 m2-es ingatlan hétvégi házzal és egy 16 m2-es pincével Lovason,
- valamint egy 2588 m2-es bárdudvarnoki mezőgazdasági terület.
Polt Péter 2023 óta új ingatlant nem szerzett. Ezen felül bevallása szerint ebben az időszakban nem birtokolt 5 millió forintot meghaladó értékű gépjárművet, légi vagy vízi járművet, továbbá védett műalkotást vagy gyűjteményt sem. Takarékbetétje, értékpapírja szintén nem volt. Ami viszont érdekesebb lehet, hogy tartozása sem.
A volt legfőbb ügyész ebben a pozíciójában 2023-ban és 2024-ben kb. havi nettó 2,7-2,8 millió forintot, 2025-ben viszont már havi nettó 4,7 millió forintot keresett. Ezen felül még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető tanáraként vitt haza fizetést, havonta átlagosan mintegy nettó 940 ezer forintot. Szerzői jogdíjakból további, kb. havi nettó 36 ezer forint ütötte a markát.
Polt Péter 2000 és 2006 között, majd 2010-től 2025-ös lemondásáig szolgált Magyarország ügyészi szervezetének vezetőjeként. 2025 májusában választották meg az Alkotmánybíróság tagjává, majd elnökévé is. Most az Alaptörvény tizenhetedik módosítása miatt kellett távoznia, mivel betöltötte hetvenedik életévét. A módosítás miatt az övén kívül még 4 másik alkotmánybíró mandátuma szűnt meg a 15 tagú testületből. Utódaikat az Országgyűlés kétharmados többsége fogja megválasztani, az eddigi 12 helyett már csupán 9 éves időtartamra, míg a testület elnökét a jövőben annak tagjai 3 évre maguk közül választják majd meg.
Fotó: Kontroll




