Republikon: megugorhatná az 5 százalékot egy Fideszből kiváló szakadár párt
A korábbi kormánypártok szakadása esetén a megszülető új politikai formáció számára reális cél lehetne a parlamentbe jutás – derül ki az elsőként a Kontroll.hu-n megjelenő Republikon-felmérésből, bár egy új párt a jobboldal nagyjából 20 százalékosra becsült választói táborát szeletelné tovább. Az Intézet kutatásából az is kiderül, hogy az elszámoltatással kapcsolatban komoly türelmetlenség tapasztalható a választók körében.

A korábbi kormánypártok szakadása esetén a megszülető új politikai formáció számára reális cél lehetne a parlamentbe jutás – derül ki az elsőként a Kontroll.hu-n megjelenő Republikon-felmérésből, bár egy új párt a jobboldal nagyjából 20 százalékosra becsült választói táborát szeletelné tovább. Az Intézet kutatásából az is kiderül, hogy az elszámoltatással kapcsolatban komoly türelmetlenség tapasztalható a választók körében.
A magyarok 17 százaléka szavazna egy olyan új pártra, amelyet a Fidesz–KDNP-ből kiváló volt politikusok hoznának létre – derül ki a Republikon Intézet augusztusi pártpreferencia-kutatásából, amely a Kontroll.hu megbízásából készült.
Kétharmaduk ugyanakkor biztosan elutasítaná az ilyen formációt, további 10 százalékuk pedig valószínűleg nem szavazna rá.
A 17 százalékos támogatottságból persze önmagában nem lehet megmondani, hogy egy új párt valóban ennyire lenne képes, ha közben a Fidesz és a KDNP is versenyben maradna továbbra is. Az azonban figyelemre méltó, hogy a választók egyáltalán nem tartják elképzelhetetlennek a korábbi kormánypártok szétszakadását, és valamennyi választói kereslet is mutatkozik egy esetleges utódpárt iránt.
Utódpárti dilemmák
A Fidesz–KDNP jelenlegi szavazótáborában még nagyobb a nyitottság egy szakadár párt támogatására: 57 százalékuk szavazna egy ilyen új formációra, és nagyjából minden harmadik korábbi kormánypárti szavazó ezt biztosan meg is tenné. Ugyanakkor 36 százalékuk elutasítaná az új pártot - derül ki a kutatásból.
Ez azt jelenti, hogy egy szakítás nem egyszerű szervezeti változás lenne: magát a kormánypárti szavazótábort is kettészakítaná. Az új párt ugyanakkor a mostani adatok alapján átugorhatná az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A jelenlegi választási rendszerben ez ugyanakkor azt is jelentené, hogy az új formáció lényegében lemondana kormányalakítási ambíciójáról. Politikai túlélési stratégiának viszont alkalmas lenne: a Fideszből vagy a KDNP-ből távozó politikusok számára biztosíthatná a parlamenti jelenlétet, egy új politikai építkezés lehetőségét.
Kérdés az időzítés. Amíg a Fidesznek van számottevő tábora, addig van miből új pártot építeni. Ha viszont a kormánypárt támogatottsága tovább olvad, egy későbbre időzített szakítás már sokkal kisebb eséllyel járhat sikerrel, már a parlamentbe jutás szempontjából. Másfelől Orbán Viktor és a Fidesz politikai jövője sem látható még tisztán, így az egység megbontása könnyen túl korai lépésnek bizonyulhat.
A Tisza-szavazók viszont igencsak egységesen viselkednének egy ilyen esetben: 93 százalékuk biztosan nem szavazna a Fidesz–KDNP-ből kiváló pártra. A bizonytalanok 62 százaléka is elutasítaná, és mindössze 17 százalékuk lenne elvileg meggyőzhető. Ez pedig a teljes népességnek csupán 2,5–3 százaléka - áll az elemzésben.
A számok alapján tehát egy Fideszből kiváló párt számára a parlamentbe jutás nem feltétlenül lenne irreális cél. Egy arányosabb választási rendszerben pedig még ennél is komolyabb lehetőségei lehetnének. Nem véletlen, hogy a „szakítás” gondolata a legutóbbi KDNP-kongresszuson is felmerült, ahogy az 5 százalékos küszöb megugrásának lehetősége is.
A kockázat ugyanakkor jelentős. Ha a Fidesz, a KDNP és egy új párt egyszerre próbálná megszerezni a volt kormánypártok nagyjából 20 százalékos szavazótáborát, az könnyen a jobboldali voksok szétaprózódásához vezethetne.
A Tisza szavazói türelmetlenek
Az augusztusi kutatásban arra is kíváncsi volt az Intézet, mennyire elégedettek a választók az elszámoltatás eddigi folyamatával. Ez különösen fontos kérdés a Tisza számára, amelynek egyik legfontosabb választási ígérete éppen az Orbán-rendszer felelőseinek számonkérése volt.
A választás után az Orbán-rendszer meglepő gyorsasággal omlott össze, a rendszer legfontosabb szereplőinek felelősségre vonása azonban egyelőre várat magára. A választók egy része pedig láthatóan kezdi elveszíteni a türelmét.
A magyarok 54 százaléka elégedetlen az elszámoltatás eddigi folyamatával: 27 százalékuk viszont egyáltalán nem, ugyanennyien pedig inkább nem elégedettek. Ezzel szemben csak 28 százalék elégedett az eddig történtekkel - ezek az Intézet vonatkozó számadatai.
A Tisza táborában még egyértelműbb az elégedetlenség. A szavazók 61 százaléka inkább nem elégedett az elszámoltatással, és csak 36 százalékuk mondja azt, hogy elégedett.
A Fidesz–KDNP szavazóinak válaszait már nehezebb értelmezni. Ők ugyanis annak az Orbán-rendszernek a támogatói, amelynek elszámoltatásáról a kérdés szól.
Ugyanakkor a kormánypárt az elmúlt időszakban maga is kritizálta a rendszer bizonyos jelenségeit, például a látványos fényűzést, az úgynevezett luxizást. Így egy Fidesz-szavazó elégedetlensége jelentheti azt is, hogy hiányolja az oligarchák számonkérését, de azt is, hogy ellenzi a Tisza által alkalmazott, az ellenzék szerint önkényes eszközöket.
Ennyit a sajátos jelenség lehetséges megfejtéséről, a Republikon számai pedig a következők: a Fidesz–KDNP táborának 39 százaléka elégedetlen az elszámoltatással, és mindössze 12 százalékuk elégedett. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a kormánypárti szavazók közel fele nem válaszolt a kérdésre.
A bizonytalanok között szintén többségben vannak az elégedetlenek: 45 százalékuk nem elégedett, 23 százalékuk viszont elégedett az eddigiekkel.
Egy nehéz feladat
A Tisza a történelmi választási győzelem után történelmi elvárásokkal néz szembe - írja a Republikon. Egyszerre kellene gyorsan elszámoltatnia az Orbán-rendszer felelőseit, és közben helyreállítania a jogállami működést – demokratikus eszközökkel, széles társadalmi egyeztetés mellett.
A két igény között azonban komoly feszültség van. A Tisza táborának egyik része gyors és látványos felelősségre vonást akar, a másik inkább óvatosságot és jogállami garanciákat vár.
A következő időszak egyik legfontosabb politikai kérdése ezért az lehet az Intézet értékelése szerint, hogy sikerül-e a Tiszának összekovácsolnia ezt a sokféle elvárással érkező tábort. A Republokon szerint ugyanakkor számos kisebb politikai konfliktus és belső vita után idővel kialakulhat egy egységesebb, kiszámíthatóbb szavazói kör, egy olyan Tisza-tábor, amelynek tagjai már nem feltétlenül egy „saját képükre formált” országot akarnak, hanem egyszerűen egy működő, kiszámítható országot. A Tiszától pedig azt várják, hogy ezt hozza el.
Kép: Facebook




