A 20. század eleje óta nem volt olyan száraz a nyár, mint 2026-ban

1901 óta az idei augusztus volt Magyarország legmelegebb hónapja. A lehullott csapadék mennyisége szempontjából a helyzet drámai. Az agrárminiszter szerint nem maradt más választás, mint átalakítani a magyar agrárium termelési szerkezetét.   

2026 nyara Magyarország területének 60 százalékán hozott rekordszintű szárazságot. Az idei év adatait az Országos Meteorológiai Szolgálat a 20. század eleje, 1901 óta vezetett adatokkal vetette össze. A mérések szerint egészen mostanáig 1952 nyara számított a legaszályosabbnak. Idén nyáron azonban országos átlagban csaknem 30 mm-rel hullott kevesebb csapadék, mint 74 éve.

Július 1-je volt az utolsó nap, amikor a napi csapadék összege országos átlagban meghaladta az 5 mm-t. 2026 nyarán országosan mindössze 14 napon érte el az 1 mm-t a lehullott csapadék mennyisége, ami az eddig szokásos érték fele – 1901 óta átlagban 26 nyári napon hullott legalább 1 mm eső. 

Ha közelebbi, személyesen jobban átélhető időszakkal hasonlítjuk össze az elmúlt hónapokban tapasztaltakat, azt látjuk, hogy júniusban 45, júliusban és augusztusban pedig 74 százalék az elmaradás az 1991–2020 közötti időszak csapadékátlagához képest. 

Az ország jelentős részén 60 mm-nél kevesebb eső esett nyáron, a középső országrészben – Duna-Tisza köze, illetve az ahhoz tartozó, hivatalosan is félsivatagosnak minősülő Homokhátság - sok mérőállomáson a 40 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége. (négyzetméterre vetítve 1 mm csapadék 1 liter vizet jelent)

Az ország legszárazabb pontja a Pest és Bács-Kiskun megye határán fekvő Nagykőrös volt 19,6 mm csapadékkal, a legtöbb eső a magyar-horvát határ közelében található Barcson esett Somogy megyében.  

forrás: HungaroMet

2026 augusztusa: 1901 óta a legmelegebb hónap

Az ország északi régiójában sokfelé az idei volt a legmelegebb nyár 1901 óta. Országosan pedig a második legmelegebb, a rekordot továbbra is 2024 nyara tartja. 

2026-ban az évszak középhőmérséklete 23,43 fok volt országosan – az 1991–2020 közötti időszak átlaga 20,84 fok. A június, amire az első extrém hőség napjai estek, 1901 óta a második legmelegebb június volt. A július kevésbé volt kiugró, 1901 óta az idei volt a tizedik legmelegebb július, amit a 20. század eleje óta nem tapasztalt augusztus követett a második idei hőkupolával. Az idei augusztus nemcsak a legmelegebb augusztus volt a 20. század eleje óta, de a legmelegebb hónap is. 

A meteorológusok 52 hőségnapot jegyeztek fel idén nyáron, ezek a napokon a csúcshőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot. Az átlag 26 nap – szintén 1901 óta. 

Forró napból, amikor a csúcshőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 fokot, 18-at jegyeztek fel országos átlagban. Ez abszolút rekord, 15 nappal több a sokévi átlagnál. 

Az időjárásban megmutatkozó szélsőséges jelenségeket a klímaváltozás jelének szokás tartani. Idén nyáron sorra dőltek meg a napi melegrekordok és ha nem is sorra, de dőltek meg minimumhőmérsékleti rekordok is.  

Dráma a mezőgazdaságban 

2026-ban vetettek először nagyobb területen Magyarországon a szárazságot jobban tűrő napraforgót, mint kukoricát. A napraforgótáblákat helyenként már augusztusban aratni kezdték, mert a növény nem kapott megfelelő mennyiségű csapadékot.  

Raskó György a napokban a magyar mezőgazdaság „páratlan mélyrepüléséről” írt Facebook-oldalán. 

„Ha a mezőgazdasági termelés (bruttó termékkibocsátás) 2014-2016 közötti (hároméves) átlagát 100%-nak vesszük, akkor 2023-2025 között a termelési szint átlagban 91%-ra zuhant” – fogalmazott. Hozzátette, hogy közben a lengyel 117, a világátlag pedig 16 százalékkal nőtt ugyanezen idő alatt.

„2000-ben a KSH még 960 ezer mezőgazdasági háztartást regisztrált, 2020-ban már csak 234 ezret, most 2026-ban becslésem szerint már nincs több 165 ezernél. Nincs még egy kelet-közép-európai ország, ahol arányában ekkora csökkenés történt 2010-2025 közötti időszakban” – hangsúlyozza az agrárközgazdász és agrártermelő. 

Bóna Szabolcs agrárminiszter diagnózisa hasonló, a szaktárca vezetője az uniós agrárminiszterek találkozójának apropóján írt arról, hogy „az idei aszálykárok Magyarországon vetekszenek a 2022-es nagy aszály idején tapasztaltakkal. Augusztus végéig több 1 millió 400 ezer hektárra jelentettek be aszálykárigényt a gazdák, ami meghaladja a 2022-es adatokat. A terméskiesés sok helyen meghaladja a 80%-ot és van olyan gazda, akinek a teljes termése odalett”.

A miniszter szerint nem maradt más választás, mint átalakítani a termelési struktúrákat. Megjegyzi, hogy ehhez idő és pénz is kell, az Unió agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszerében (KAP) pedig szerinte nincs elég forrás a 2027-től kezdődő hétéves ciklusra. 

Fotó: Facebook