Minden harmadik magyar 15 évesnek komoly gondjai vannak a matekkal – nagyot estek a PISA-eredmények

Soha nem teljesítettek még ilyen gyengén matematikából a magyar diákok a PISA-méréseken, és szövegértésben is jelentős a visszaesés. Minden harmadik 15 éves tanuló az elvárt alapszintet sem éri el ezeken a területeken, miközben a legjobbak aránya is csökkent. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az eredmények miatt a Nemzeti Alaptanterv átalakítására és a tehetséggondozás újragondolására is szükség van.

Jelentősen romlott a magyar 15 évesek teljesítménye a 2025-ös PISA-mérésen – írja a Népszava. A 273 hazai intézmény mintegy 6400 tanulójának részvételével készült mérésen matematikából 459 pontot értek el a magyar diákok, 14 ponttal kevesebbet, mint 2022-ben. Ez 2003 óta a legrosszabb magyar eredmény, és az OECD 469 pontos átlaga alatt marad.

Szövegértésből ugyancsak 14 pontos visszaesést mértek: a magyar eredmény 452 pont lett, miközben az OECD-átlag 466 pont. Természettudományból kisebb volt a romlás: a 480 pontos magyar teljesítmény 6 ponttal alacsonyabb a három évvel korábbinál, és szintén elmarad a 486 pontos nemzetközi átlagtól. A PISA-teszteket háromévente végzik, és nem elsősorban a bemagolt tananyagot, hanem azt vizsgálják, hogyan tudják a 15 évesek a megszerzett tudásukat valódi problémák megoldására használni.

Különösen aggasztó, hogy egyre többen vannak, akik az alapvető követelményeket sem teljesítik. Matematikából már a magyar diákok 33,6 százaléka tartozik ebbe a csoportba, míg 2018-ban még csak 25,6 százalék volt az arányuk. Szövegértésből 32,3 százalék teljesített az alapszint alatt, szemben a 2018-as 25,3 százalékkal. Közben a kiemelkedően teljesítők száma is fogy: szövegértésből mindössze 3, matematikából 5,5 százalékuk került a legjobbak közé.

Az Oktatási Hivatal szerint a visszaesés egyik oka az olvasási szokások átalakulása lehet. A diákok egyre kevésbé olvasnak hosszabb szövegeket, miközben terjed a digitális, gyors és erős impulzusokra épülő tartalomfogyasztás. Ez megnehezítheti az összetettebb szövegek és adatok értelmezését. Lannert Judit ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kizárólag magyar jelenségről van szó: világszerte romlanak a PISA-eredmények. Magyarország azonban a régióban is leszakadóban van, Csehország és Lengyelország diákjai is szignifikánsan jobban teljesítettek.

A miniszter szerint az is komoly figyelmeztetés, hogy egyre kevesebb a kiemelkedő eredményt elérő magyar tanuló, ezért a tehetséggondozás eddigi rendszerét is felül kell vizsgálni. A tárca emellett külön stratégiát készít az alapkompetenciák, mindenekelőtt a szövegértés fejlesztésére, és kampányt indítana azért, hogy már kisgyermekkorban nagyobb hangsúlyt kapjon a mesélés és az olvasás. A készülő új Nemzeti Alaptantervben pedig Lannert szerint szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy túl sok ismeretanyagot próbálnak egyre több tantárgyba belezsúfolni. Az új NAT elkészítése várhatóan legalább másfél évet vesz igénybe.

Nem mindegy, hová születik és melyik iskolába kerül a gyerek

A PISA-adatok egy régi magyar problémát is ismét megmutattak: különösen sok múlik azon, milyen családba születik és melyik iskolába kerül egy gyerek. Magyarországon a társadalmi-gazdasági háttér az OECD-átlagnál erősebben befolyásolja a teljesítményt, a hátrányos helyzetű tanulóknak pedig mindössze 10 százaléka tud bekerülni a legjobban teljesítő negyedbe. Az iskolák közötti különbség ugyancsak kiugró: a természettudományos eredmények eltéréseinek 46 százaléka az intézmények közötti különbségekből fakad, míg az OECD-ben ez átlagosan 31 százalék. Lannert Judit már korábban is többször hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer átalakításánál az egyenlőtlenségek csökkentése és az adatokra épülő döntéshozatal kulcskérdés lesz.

A mérés egy másik problémára is rávilágított: a magyar tanulók egyötöde azt mondta, hogy havonta többször is bántalmazás éri az iskolában. A minisztériumban ezért külön szakmai munkacsoport alakult az iskolai bántalmazás és az online zaklatás kezelésére, és egy mesterségesintelligencia-stratégián is dolgoznak. Mindeközben az adatok szerint a magyar diákok érdeklődése is csökkent: már csak 67 százalékuk mondja azt, hogy sok minden érdekli, ami 6 százalékpontot meghaladó visszaesés három év alatt.

Fotó: Pexels