Elhunyt Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr
Szeptember 12-én, 82 éves korában elhunyt Kardos Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, fotográfus, a Nemzet Művésze. Több mint harminc játékfilm, valamint száznál is több televíziós film és kisjátékfilm operatőre volt. Nevéhez olyan meghatározó alkotások képi világa fűződik, mint A kis Valentino, A tanítványok, az Eldorádó, az Álombrigád vagy az Egészséges erotika. Ő hozta létre a Hórusz Archívumot, Magyarország egyik legnagyobb privát fotógyűjteményét is.

Szeptember 12-én, 82 éves korában elhunyt Kardos Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, fotográfus, a Nemzet Művésze. Több mint harminc játékfilm, valamint száznál is több televíziós film és kisjátékfilm operatőre volt. Nevéhez olyan meghatározó alkotások képi világa fűződik, mint A kis Valentino, A tanítványok, az Eldorádó, az Álombrigád vagy az Egészséges erotika. Ő hozta létre a Hórusz Archívumot, Magyarország egyik legnagyobb privát fotógyűjteményét is.
Kardos Sándor 1944. június 4-én született Budapesten, csecsemőként élte túl a pesti gettót. Családja a háború után nagy szegénységben élt, édesapja vándorfényképészként dolgozott. Kardos a nyári szünetekben rendszeresen elkísérte vidéki útjaira, így már gyerekként közvetlen kapcsolatba került a fényképezéssel.
1969-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakán. Egyetemi évei alatt az ELTE Amatőrfilm Klubjában Jeles Andrással közösen több kísérleti filmet készített. Ezt követően a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán, Illés György osztályában tanult, diplomáját 1973-ban szerezte meg. 1972 és 1979 között a MAFILM-nél dolgozott segédoperatőrként, később a Magyar Televízió operatőre és rendezője lett.
Operatőri pályájának áttörését Jeles András 1979-ben bemutatott filmje, A kis Valentino jelentette. A dokumentarista hangvételű alkotás a korszak magyar filmművészetének egyik legfontosabb darabjává vált. Kardos és Jeles később az Angyali üdvözlet, valamint az elkészülte után betiltott, és csak évekkel később bemutatott Álombrigád című filmen is együtt dolgozott.
Pályafutásának másik meghatározó alkotói együttműködése Bereményi Gézához kötődött. Kardos fényképezte Bereményi első rendezését, A tanítványokat, majd az Eldorádó, A turné és A Hídember operatőre is ő volt. Dolgozott többek között Tarr Bélával, Tímár Péterrel, Molnár Györggyel, Gödrös Frigyessel és Groó Dianával. Filmjei között szerepel az Őszi almanach, a Szeleburdi család, az Egészséges erotika, A legényanya, a Glamour és a Csoda Krakkóban is.
Kardos az operatőrt nem egyszerűen a képek elkészítőjének, hanem a rendező alkotótársának tekintette. Fontosnak tartotta, hogy már az előkészítés szellemi folyamatában is részt vegyen. Szívesen dolgozott pályakezdő rendezőkkel, és számos első film elkészítésében vállalt szerepet.
Rendezőként elsősorban kísérleti filmeket készített. A Hymnus, a Résfilm, az Átváltozás és A sírásó a hagyományos filmkép tér- és időábrázolásának határait vizsgálta. A Cannes-ban is bemutatott Résfilmet a sportversenyeken használt célfotókamerával forgatta. Ugyanezzel az eljárással készítette el később A sírásót, a világ első, célfotókamerával felvett egész estés játékfilmjét. Az alkotás 2011-ben FIPRESCI-díjat kapott a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
Filmes munkássága mellett évtizedeken keresztül gyűjtötte az amatőr és családi fényképeket, az üveglemezeket, a papírképeket, valamint a készítőik által elrontottnak ítélt felvételeket. Az ezekből létrehozott Hórusz Archívum idővel milliós nagyságrendű gyűjteménnyé vált.
Kardost különösen azok a képek érdekelték, amelyeken a készítő eredeti szándékán túl – sokszor egy véletlennek vagy technikai hibának köszönhetően – valami új jelent meg, olyasmit vett észre az elrontott, félredobott fényképeken, amit más talán észre sem vett volna. A Hórusz Archívum így nemcsak a magyar magánfotózás és a mindennapi élet történetének fontos lenyomata, hanem Kardos különleges látásmódjának egyik legteljesebb megnyilvánulása is. Az archívum anyagából Magyarországon és külföldön számos kiállítást rendeztek, és több kötet is megjelent.
Élete utolsó éveiben rövid prózákat is publikált. A Litera 2024-ben tíz részben közölte Beégett mondataim című sorozatát, amelyben évtizedeken át megőrzött mondatokat és a hozzájuk kapcsolódó történeteket jegyezte le.
Kardos Sándor 1986-ban kapta meg a Balázs Béla-díjat, 2010-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2022-ben pedig elnyerte a Nemzet Művésze címet. Többször megkapta a Magyar Filmkritikusok Díját és a Magyar Filmszemle elismerését. A Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál 2021-ben, a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál pedig 2024-ben tüntette ki életműdíjjal.
Kardos Sándor búcsúztatásáról családja később ad tájékoztatást.




