Egyre többen dobbantanak a javítóintézetekből

Raffai Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete gyermekvédelmi tagozatának helyettes vezetőjének állítása szerint december óta a korábbi 10-ről 30 százalékra emelkedett a javítóintézetekből engedély nélkül távozó ellátottak aránya. Az Aszódi Javítóintézetben 12 dolgozó fel is mondott.

Az Aszódi Javítóintézetből – amelynek Raffai Zoltán is alkalmazottja – elmondása szerint az utóbbi időszakban az intézmény dolgozóinak tizede távozott a munkakörülmények miatt. Kilencven ellátott van jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola falai között, szemben a néhány hónappal ezelőtti hatvannal. Bár 160 férőhellyel rendelkezik az intézet, a jelenleg szükséges kapacitás is nehezen fenntartható, mivel az intézménynek 12 munkavállalója is felmondott az utóbbi időszakban, ami az összes alkalmazott tíz százalékát jelenti – írja a  Népszava.

Az aszódi intézet vezetői nem voltak felkészülve arra, hogy átvegyék a Szőlő utcából oda kerülő fiatalokat. Eközben 30 százalékra nőtt azok aránya, akik „megszöknek“ az intézetekből, pedig ez az az utóbbi három évtized során ez csak 10 százalék körül mozgott.

Miért távozott ennyi munkavállaló?

A szakszervezeti vezető elsősorban azt a „parancselvű működést“ látja a dolgozók távozása mögött, amely a javítóintézeteknek a büntetés-végrehajtás alá történő rendelésének volt a következménye. Bár vannak jelentkezők a betöltetlen állásokra, de a komplex felvételi folyamat akár 4 hónapot is igénybe vehet, így a személyzethiány problémája rövid távon nem fog megoldódni. 

Az önálló munkavégzéshez ráadásul legalább egy év munkatapasztalat szükséges ezen a területen.

Az aszódi intézmény csak azokat az ellátottakat vette át a Szőlő utcából, akik ellen jogerős ítélet van érvényben. A többiek Tökölre, Nagykanizsára és Debrecenbe kerültek át. A Szőlő utca ügye kapcsán Raffai elmondta: 

nem volt jó az előző kormány kommunikációja, amely bűnözőnek állította be az összes, javítóintézetben élő gyereket

és hozzátette, hogy szerinte minden ellátottat egyénileg kell megítélni. A Szőlő utcából átvettek különben keveset beszélnek az átélt nehézségekről, és nem panaszkodnak. A Szőlő utcai intézmény bezárása óta már csak Aszódon, és a fentebb említett három másik intézményben zajlik javítóintézeti nevelés Magyarországon. 

A bezárás nem szakmai, hanem egyértelműen politikai döntés volt, amellyel az előző kormány az intézet körül kialakult botrányra reagált 

– jegyezte meg Raffai.

A javítóintézetek októbertől visszakerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium alá. A Tisza-kormánynak érdemi válaszokat kell találni arra, milyen fejlesztések szükségesek a rendszerben, hogy miként támogathatják a jelenlegi és a leendő dolgozókat, valamint hogyan erősíthetnék meg az intézmények szakmai tevékenységét.