A Volánbusz-ügytől az őrizetbevételig: hogy jutott idáig Seszták Miklós?
A KDNP országgyűlési képviselője néhány perccel azután jelent meg önként a Központi Nyomozó Főügyészségen, hogy a parlament felfüggesztette a mentelmi jogát. A volt fejlesztési miniszter tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, miközben a nyomozás szerint Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatójával együtt több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át.

A KDNP országgyűlési képviselője néhány perccel azután jelent meg önként a Központi Nyomozó Főügyészségen, hogy a parlament felfüggesztette a mentelmi jogát. A volt fejlesztési miniszter tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, miközben a nyomozás szerint Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatójával együtt több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át. Az évekig alig mozduló Volánbusz-ügy szeptemberben gyorsult fel látványosan: előbb nyolc embert gyanúsítottak meg, majd Sziveket és Jellinek Dánielt is letartóztatták, most pedig a korábbi tárcavezetővel szemben is közvetlenül járhat el a hatóság.
A Kontroll az elsők között számolt be arról, hogy őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési minisztert, KDNP-s országgyűlési képviselőt a Központi Nyomozó Főügyészségen. A politikus hétfő délelőtt önként ment be a hatóság budapesti épületébe, miután az Országgyűlés néhány perccel korábban felfüggesztette a mentelmi jogát. Seszták vallomást akart tenni, ám végül őrizetbe vették.
A politikus még az épületbe lépése előtt arról beszélt a Kontrollnak, hogy nem követett el bűncselekményt. Azt a gyanút pedig, amely szerint közvetítőkön keresztül több milliárd forintot vett át, úgy kommentálta: nem is tudja ezt értelmezni. Közölte azt is, hogy azért érkezett a KNYF-re, mert vallomást kíván tenni.
Seszták Miklós munkatársunk azon kérdésre, hogy önként érkezett-e, és miért ment be az ügyészségre, azt válaszolta:
„én minden vizsgálat elé állok. Szeretném, hogy minél hamarabb hallgassanak meg.”
A politikus arról is beszélt, hogy álláspontja szerint az ügyét nem a politikának kell eldöntenie. „Én azt gondolom, hogy ennek, mint minden ilyen ügynek, a bíróságon kell eldőlnie, nem a parlamentben” – tette hozzá.
Amikor Hankó Balázs ügyéről kérdeztük, Seszták azt mondta, nem ismeri annak részleteit, ezért nem kíván róla nyilatkozni.
139 igen, ellenszavazat nem volt
Seszták Miklós mentelmi jogát hétfő reggel 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül függesztette fel az Országgyűlés. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a rendkívüli ülésen. A Tisza és a Mi Hazánk jelen lévő képviselői megszavazták a felfüggesztést. A parlament ezzel elhárította azt a jogi akadályt, amely miatt a nyomozó hatóság eddig nem folytathatott le Sesztákkal szemben olyan büntetőeljárási cselekményeket, amelyekhez a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére volt szükség.
A döntés természetesen nem jelenti Seszták bűnösségének megállapítását. Erről – amennyiben az ügy vádemelésig, majd bírósági szakig jut – jogerősen a bíróság dönthet.
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én kezdeményezte a volt miniszter mentelmi jogának felfüggesztését. Seszták már akkor közölte, hogy az ügyészség állításait alaptalannak tartja, semmilyen bűncselekményt nem követett el, és kész bármely hatóság előtt megjelenni, illetve vallomást tenni. Hétfőn ezt a gyakorlatban is megtette. Néhány perccel a parlamenti döntés után önként jelent meg a KNYF-en.
Több mint 11 milliárd forint a gyanú középpontjában
Seszták Miklós 2014 júniusától 2018 májusáig vezette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. Tárcavezetőként hozzá tartozott egyebek mellett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete, valamint a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok egy része. Ez azért különösen fontos a mostani nyomozásban, mert a Volánbusz Zrt. feletti tulajdonosi jogokat akkoriban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolta.
Az ügyészség szerint megalapozottan feltehető, hogy Seszták és az MNV akkori vezérigazgatója, Szivek Norbert a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át.
Szivek már letartóztatásban van
A gyanú azonban nem áll meg a Volánbusznál. Az ügyészség szerint egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője a remélt állami megrendelések fejében azt ajánlotta fel, hogy minden megszerzett beruházás után a szerződésben szereplő vállalkozói díj 10 százalékát közvetítő segítségével visszajuttatja Sesztáknak.
A szóban forgó cégcsoport 2015 és 2018 között több kiemelt állami beruházást nyert el. A vádhatóság szerint ezekkel összefüggésben több mint egymilliárd forint jogtalan előny kerülhetett a volt fejlesztési miniszterhez. Ehhez társul egy harmadik szál: az ügyészség szerint a Nemzeti Sportközpontok által kiírt uszoda- és tornaterem-beruházásokhoz kapcsolódóan Seszták további mintegy 270 millió forintot kaphatott egy, a fejlesztésekben érdekelt cég képviselőjétől.
Az ügyészség az eddig beszerzett bizonyítékok alapján hét rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadását, valamint további hat rendbeli vesztegetés elfogadásához kapcsolódó bűnsegédi magatartást lát megállapíthatónak.
Évekig húzódott a Volánbusz-ügy, szeptemberben felgyorsultak az események
A Sesztákig elérő nyomozás mögött egy jóval régebbi történet áll. A Kontroll szeptember 10-én elsőként számolt be arról, hogy az öt éve húzódó Volánbusz-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyolc embert idézett be, majd gyanúsítottként hallgatta ki őket. A Kontroll információi szerint közöttük volt Szivek Norbert, az MNV korábbi vezérigazgatója és Jellinek Dániel milliárdos ingatlanvállalkozó is.
A rendőrségi eljárás még egy 2021-ben tett feljelentés nyomán indult. A nyomozásban hosszú ideig nem történt látványos áttörés, majd idén nyáron külön nyomozócsoportot állítottak fel az ügy felgöngyölítésére. A hatóság házkutatásokat tartott, iratokat, számlákat, telefonokat és számítógépeket foglalt le. A Kontrollnak nyilatkozó Varga-Kész Mónika rendőr alezredes szeptemberben arról beszélt, hogy a lefoglalt elektronikus eszközök vizsgálatába kiberszakértőket is bevontak.
Az eljárás középpontjában olyan Volánbuszhoz kötődő ügyletek állnak, amelyek a gyanú szerint több mint tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak. Galgóczy Ferenc, az ügy egyik feltárója négy nagyobb konstrukcióról beszélt szeptemberi adásunkban. Ezek egyike 85 autóbusz lízingszerződéséhez kapcsolódott: állítása szerint a Volán a lízing lejártakor lemondott egy mintegy 1,6 milliárd forintos visszatérítésről, a járművek megvásárlásának lehetősége pedig egy Szivek környezetéhez köthető magáncéghez került. A társaság a buszokat 235 millió forintért vásárolhatta meg, majd a többszöröséért értékesítette tovább.
A nyomozók azt is vizsgálják, hogy az egyes ügyletekből származó pénzek milyen céges, kölcsön- és ingatlankonstrukciókon keresztül mozoghattak tovább.
Két nyomozás futott egymás mellett
A szeptemberi eseményeknél fontos különbség, hogy nem egyetlen büntetőeljárás egymást követő lépéseiről van szó. A Nemzeti Nyomozó Iroda a 2021-ben indult, vagyon elleni bűncselekmények miatt folyó eljárásban vizsgálta a Volán-csoport 2016–2017 körüli ügyleteit. Ezzel párhuzamosan a Központi Nyomozó Főügyészség külön korrupciós nyomozást folytatott.
Szeptember közepén már a KNYF intézkedett: négy embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat őrizetbe vettek önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása és más korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt.
Néhány nappal később Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet is letartóztatták. A bíróság mindkettőjüknél olyan kockázatokat látott, amelyek indokolhatják a legsúlyosabb kényszerintézkedést. Jellinek esetében a bűnismétlés veszélye is felmerült. A végzések akkor még nem voltak véglegesek.
A hatósági lépések után egyre világosabban rajzolódott ki, hogy a nyomozás már nem csak az állami vállalatok egykori vezetőinek és a velük kapcsolatban álló üzleti szereplőknek a tevékenységét vizsgálja. Szeptember 22-én ez hivatalossá is vált: az ügyészség Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Országgyűléstől.
Seszták kisvárdai üzleti körében is történt őrizetbevétel
Két nappal később újabb, Seszták környezetét érintő fejleményekről érkeztek hírek: őrizetbe vették Mikucza Istvánt, a politikus kisvárdai üzleti körének egyik ismert szereplőjét. Mikucza neve korábban több, Kisvárdához és a Seszták körül kialakult gazdasági kapcsolatrendszerhez köthető történetben felmerült. A hatóság ugyanakkor nem közölte, hogy őrizetbe vétele pontosan melyik büntetőeljáráshoz kapcsolódik, és azt sem, hogy milyen bűncselekménnyel gyanúsítják, ezért az sem állítható, hogy intézkedése közvetlenül a Seszták ellen megfogalmazott mostani gyanúhoz kötődne.
A volt miniszter mindeközben következetesen visszautasította az ügyészség állításait. Hétfő reggel azonban megszűnt az a közjogi akadály, amely eddig védte a közvetlen büntetőeljárási intézkedésektől. A parlament 139 igenje után Seszták nem várta meg, hogy a hatóság keresse: maga ment be a Központi Nyomozó Főügyészségre. Napközben az ügyvédje is megerősítette a hírt: Seszták Miklóst őrizetbe vették.
Fotó. Kontroll




