Volt főügyész: Orbán Viktor adott utasítást az ukrán pénzszállítók elfogására

Orbán Viktor akkori miniszterelnök adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására – állítja Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője egy nyílt levélben. A volt főügyész szerint a nyomozók már májusban arra jutottak, hogy az aranykonvojügy „egy politika által kreált ügy”, ő pedig jelentette ezt feletteseinek. Fürcht azt állítja, ezt követően „irányba állították”, és olyan utasítást kapott, amely szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit még tanúként sem lehetett kihallgatni. A volt főügyész a vele szemben indított fegyelmi eljárás időzítésével kapcsolatban is súlyos kérdéseket vetett fel.

Fürcht Pál nyílt levélben részletezte, hogy mit tud az aranykonvojügy nyomozásáról és milyen események vezettek júniusi lemondásához. A volt főügyész szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026 májusára az addig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az aranykonvojügy „egy politika által kreált ügy”. Fürcht azt írta, erről főügyészként jelentést tett az akkori legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének és a Legfőbb Ügyészség két főosztályvezetőjének.

A volt főügyész ennél is tovább ment: azt állítja, a nyomozás akkori állása szerint az volt látható, hogy Orbán Viktor 2026. március 3-án adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy két nappal később fogják el az ukrán pénzszállítókat. Fürcht szerint a titkosszolgálat március 4-én egyeztetett a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetőjével és az akkori legfőbb ügyésszel is. Másnap a titkosszolgálati feljelentés szerinte mindössze négy-öt óra alatt eljutott a nyomozó hatósághoz azzal az ügyészi utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni, miközben az ukrán pénzszállítók elleni akció ekkor már folyamatban volt. 

Fürcht szerint az elfogott pénzszállítókat megbilincselték és csuklyát húztak a fejükre, volt, akit meztelenre vetkőztettek, egy másik embernek pedig ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani. Azt is állítja, hogy az érintettek ügyvédjét és diplomáciai képviselőjét nem engedték hozzájuk, a titkosszolgálat emberei pedig még a nyomozók előtt kihallgatták őket. Fürcht hangsúlyozta: ezekről még főügyészként, az ügyre való közvetlen rálátása alapján szerzett tudomást.

Fürcht Pál - fotó: ugyeszseg.hu

A levél szerint az akció irányításában részt vett Szathmáry Zoltán későbbi legfőbbügyész-jelölt testvére is. Fürcht azt írta, amikor májusban jelentést tett az ügyről, még nem tudhatta, hogy hónapokkal később Szathmáryt jelölik majd legfőbb ügyésznek. A volt főügyész szerint a jelentése után azonban „irányba állították”: állítása szerint olyan utasítást kapott, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehet megszólítani, és Szathmáry testvérének felelősségét sem lehetett vizsgálni. Fürcht szerint őt legalább tanúként ki kellett volna hallgatni, ezért az utasítás ellen szóban és írásban is tiltakozott. 

Fürcht június 8-án mondott le főügyészi tisztségéről. Most azt írta, nem menekülésből távozott, hanem azért, mert számára „nem volt vállalható többé a helyzet”. Június 10-én főügyésztársait is tájékoztatta az általa érzékelt problémákról, majd június 11-től már más ügyészségi szervezeti egységben dolgozott, így az aranykonvojügy további alakulására nem volt rálátása.

A volt főügyész külön kitért a vele szemben szeptember 9-én elrendelt fegyelmi eljárásra is. Fürcht azt kérdezi, ha június 10-i tájékoztatása fegyelmi vétségnek számított, miért csak három hónappal később, gyakorlatilag az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő végén indult meg vele szemben az eljárás. Saját feltételezése szerint addigra Lajtár István, a legfőbb ügyészi jogkört gyakorló helyettes tudomást szerezhetett arról, hogy Szathmáry Zoltán lesz a következő legfőbbügyész-jelölt. Ebben az esetben – írta Fürcht – később éppen Szathmáry dönthetett volna az ő fegyelmi büntetéséről, miközben Fürcht hónapokkal korábban Szathmáry testvérének aranykonvojügyben játszott szerepét akarta kivizsgáltatni. 

Fürcht hangsúlyozta azt is, hogy sem Szathmáry későbbi jelöléséről, sem arról nem tudott, hogy a volt jelölt testvérét időközben gyanúsítottként hallgatták ki. Mint írta, hónapok óta nincs rálátása vagy ráhatása a nyomozásra. A volt főügyész levelét azzal zárta: az ügyészségen állításai miatt mindeddig senki nem hallgatta meg, a vele szemben folyó fegyelmi eljárásban azonban erre most sor kerülhet. „Állok elébe” – írta.