Volt főügyész: Orbán Viktor adott utasítást az ukrán pénzszállítók elfogására

Orbán Viktor akkori miniszterelnök adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására – erősítette meg Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője egy nyílt levélben. A volt főügyész szerint a nyomozók már májusban arra jutottak, hogy az aranykonvoj ügy „egy politika által kreált ügy”, amit ő jelentett feletteseinek. Fürcht megismétli, hogy ezt követően „irányba állították”, és olyan utasítást kapott, amely szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit, valamint a hétfőn leszavazott legfőbb ügyészjelölt tetsvérét, aki a titkosszolgálat főtisztje, még tanúként sem lehetett kihallgatni. 

Fürcht Pál a jogi képviselőjének, Horváth Lóránt ügyvédnek írt nyílt levélben részletezte, hogy mit tud az aranykonvoj ügy nyomozásáról és milyen események vezettek júniusi lemondásához. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korábbi vezetője szerint a KNYF alá tartozó Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei májusra az addig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az aranykonvoj ügy „politika által kreált ügy”.  

Az aranykonvoj ügyben Horváth Lóránt ügyvédi irodája látja el az ukrán pénszállítók sértetti képviseletét. A pénszállítókkal való bánásmód miatt az ügyvéd tett áprilisban feljelentést jogellenes fogvatartás és más bűncselekmények gyanújával, feljelentésére a Fővárosi Nyomozó Ügyészség április végén el is rendelte a nyomozást. A fővárosi nyomozó ügyészeknek ezért voltak bizonyítékai a Fürcht Pál által közelebbről meg nem határozott májusi időpontban az ügy hátteréről. 

Mivel az ügyészség hierarchikus szervezet, ami hasonlóan működik, mint a katonaság vagy a rendőrség, Fürcht a fővárosi nyomozó ügyészek következtetéséről tájékoztatta hivatali feletteseit: Nagy Gábor Bálint akkori legfőbb ügyészt, a legfőbb ügyész helyettesét, aki kizárásos alapon nem lehetett más, mint Lajtár István - legfőbb ügyész híján jelenleg ő az ügyészség első embere. (Nagy Gábor Bálint másik helyettesét tavaly szeptemberben felmentették, és a tisztséget azóta sem töltötték be) Az ügyészség két legfőbb vezetője mellett Fürcht Pál tájékoztatást adott a Legfőbb Ügyészség két főosztályvezetőjének is.   

A volt főügyész szerint már a nyomozás májusi, tehát legfeljebb egy hónapja tartó állásából látható volt, hogy az aranykonvoj ügyben maga Orbán Viktor adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak (Alkotmányvédelmi Hivatal) március 3-án, tehát két nappal az ukrán pénszállítókon való rajtaütés előtt. Fürcht azt írja, hogy másnap, azaz március 4-én a titkosszolgálat egyeztetett Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésszel és a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetőjével. Március 5-én, tehát a TEK által végrehajtott rajtaütés napján az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) feljelentése rekordidő alatt - a törvényben biztosított 3 nap helyett 4-5 óra alatt - megérkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz azzal az utasítással, hogy pénzmosás gyanújával a nyomozást el kell rendelni. A rekordgyorsaság Fürcht szerint a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes és egy legfőbb ügyészségi főoosztályvezető ügyész közreműködésének köszönhető. 

Az Orbán Viktor szerepére vonatkozó állítás nem újdonság, a Telex június 3-án hosszú tényfeltáró cikket közölt az aranykonvoj ügyről, és már a cikk címében tényként állította, hogy az utasítási lánc végén személyesen a volt miniszterelnök állt. Az újdonság az, hogy eddig ezt nyilvánosan senki sem mondta ki az ügyben érintett nyomozóhatóságok, illetve egyéb állami szervek képviselői közül. Orbán Viktor a rajtaütés napján, március 5-én egy nyilvános rendezvényen egyértelmű célzást tett egy Ukrajnával szembeni, erőből végrehajtott akcióra. A volt kormányfő beszédéről videófelvétel készült, a szöveg teljes leirata pedig ma is megtalálható a kormany.hu-n. Arról, hogy a volt miniszterelnöktől indult utasítási láncban kik lehettek a "szemek", ebben a korábbi cikkünkben írtunk. 

Fürcht Pál a nyílt levélben megerősíti, hogy az elfogott ukrán pénzszállítókat megbilincselték és csuklyát húztak a fejükre. Volt, akit meztelenre vetkőztettek, egy másik embernek pedig ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani. Ennek az a jelentősége, hogy a külföldi állampolgárokat nem gyanúsítottként, hanem tanúként kezelték, tanúkat pedig nem szokás megbilincselni. 

Fürcht Pál állítása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai a nyomozóhatóságok előtt hallgatták meg az ukrán pénzszállítókat. Ez azért elgondolkodtató, mert az AH-nak nincs nyomozati jogköre, a titkosszolgálat felderít, információkat gyűjt és elemez a törvény szerint. 

Fürcht Pál - fotó: ugyeszseg.hu

Fürcht Pál kitér a köztársasági elnök által legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltán testvérének szerepére is. Szathmáry István az Alkotmányvédelmi Hivatal ezredese, aki a volt főügyész szerint részt vett az ukrán pénszállítókon való rajtaütést koordináló ún. irányítási törzs munkájában. 

Fürcht Pál azt állítja, hogy Szathmáry István személye éppúgy tabunak számított az ukrán pénszállítók jogtalan fogvatartásának gyanújával indított nyomozás kezdeti szakaszában (tehát abban az időszakban, amikor még Fürcht irányította a KNYF-et), mint az ügyészségi felsővezetőké, őket tanúként sem lehetett meghallgatni. 

Szathmáry István "tabusítását" később feloldották, a sajtó azóta már azt is megírta, hogy ő is gyanúsított. Miként gyanúsított a TEK volt főigazgatója, Hajdu János tábornok, akiről azt tartják, hogy feltétlen lojalitás köti Orbán Viktorhoz. Hajdut a rendőrségtől is elküldte, mire Orbán azonnal kinevezte a Fidesz biztonsági igazgatójának.  

Szathmáry István meggyanúsításának minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy a TISZA Párt nem volt hajlandó Szathmáry Zoltán megválasztani legfőbb ügyésznek. 

Fürcht a levélben kitér a vele szemben szeptember 9-én elrendelt fegyelmi eljárásra. Ezzel összefüggésben feltételezi, hogy a Legfőbb Ügyészségen azért vártak az utolsó pillanatig az eljárás megindításával, mert arra játszottak, hogy Szathmáry Zoltánt megválasztják legfőbb ügyésznek, így Fürchttel szemben már ő szabhatja ki a fegyelmi büntetést, aminek során nyilván nem feledte volna, hogy testvérének felelősségét Fürcht Pál feszegetni merte. 

A volt főügyész nyílt levelére magyarázat lehet, hogy mint írja, saját álláspontját az ügyészségen nem tudta kifejteni, mert a mai napig nem hallgatták meg az aranykonvoj ügyében. A levél egyébként kiállás Horváth Lóránt mellett, akit az ügyészség részéről támadás ért Fürcht Pál jogi képviselőjeként.