Most aztán tényleg szorul a hurok Hankó körül: választókerületekre szabhatták az NKA milliárdjait
Egy titokban működő kollégium 17 milliárd forintnyi kulturális támogatásról döntött, miközben a Hankó Balázs vezette minisztérium egyes szervezeteket maga keresett meg a pályázati lehetőséggel. A 444.hu újabb részleteket közölt arról, hogyan működött az Orbán-kormány alatt a rendszer, melynek pénzosztását az igazságszolgáltatás is vizsgálja.

Egy titokban működő kollégium 17 milliárd forintnyi kulturális támogatásról döntött, miközben a Hankó Balázs vezette minisztérium egyes szervezeteket maga keresett meg a pályázati lehetőséggel. A 444.hu újabb részleteket közölt arról, hogyan működött az Orbán-kormány alatt a rendszer, melynek pénzosztását az igazságszolgáltatás is vizsgálja.
Újabb fejleményekkel jelentkezett a 444.hu a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) vitatott támogatásairól. A lap megtudta, hogy a választás előtti időszakban olyan szervezetek, előadók és rendezvények is jelentős közpénzhez jutottak, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódtak a Fideszhez, illetve megjelentek az akkori kormánypárt kampányában.
A rendszer egyik központi eleme a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma volt, melyet az azonosítója alapján 790-es kollégiumként emlegettek bizonyos körökben. A testület 17 milliárd forint elosztásáról döntött, hivatalosan „kulturális célú, kiemelt összművészeti programok” támogatására.
A kollégium létrehozásáról a hét elején őrizetbe vett Hankó Balázs akkori kulturális miniszter és Bús Balázs NKA-alelnök döntött Nagy Márton jóváhagyásával. A háromfős testületet Ughy Attila volt fideszes politikus vezette, két másik tagja pedig Hankó minisztériumának munkatársa volt.
A minisztérium maga is keresett pályázókat
A 444.hu-nak korábban nyilatkozó két, a pályázatok kezelésére rálátó munkatárs szerint a minisztérium egyes szervezeteket maga keresett meg, és biztatott arra, hogy nyújtsanak be támogatási kérelmet. A dolgozók erről részben belső levelezésekből szereztek tudomást.
A támogatottak között olyan szervezetek is feltűntek, amelyek tevékenysége nehezen volt összeegyeztethető a kulturális pályázat eredeti céljával. Vadász- és sportklubok, horgászszövetségek, dartsos és más civil szervezetek is sikeresen pályáztak. A problémás kérelmeket sok esetben „közösségépítő/kulturális programként” kellett átírni.
A példák között több mint szembetűnő a Zöld Dió Alapítvány esete, amely egy somlói galuska köré épített rendezvénysorozatra kapott 20 millió forintot. A tervekben szépség- és evőverseny, retro autós felvonulás és koncert is szerepelt. Az alapítvány elnöke pedig nem más, mint Bérciné Berke Szilvia, Fót fideszes önkormányzati képviselője.
Az NKTK főigazgató-helyettese, Szántai Irén később feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Állítása szerint a kérelmeket sürgetett eljárásban kellett kezelni, és a munkatársaktól azt kérték, hogy segítsenek elsimítani a hiányosságokat.
A választókerületek is megjelentek a pénzosztásban
A történet egyik legfontosabb eleme, hogy a támogatásoknál választókerületi szempontok is felbukkantak. A K-Monitor májusi elemzése szerint a kampány idején kiosztott összegek választókerületi bontásban feltűnően egyenletesek voltak. A 444.hu forrásai pedig arról számoltak be, hogy már 2025-ben érkeztek olyan kérések az NKTK-hoz, amelyek kifejezetten országgyűlési választókerületek szerint kértek adatokat a korábbi támogatásokról.
Az egyik ilyen megkeresés a Miniszterelnöki Kabinetirodából érkezett, és Vitályos Eszter választókerületének településeire vonatkozó támogatásokat kérte összegyűjteni. Állítólag készült olyan országos kimutatás is, amely valamennyi egyéni választókerületre lebontotta a közösségépítésre fordított összegeket.
Mindez azért lényeges, mert felveti a kérdést, hogy a kulturális támogatások elosztásakor kizárólag szakmai, vagy politikai és kampányszempontokat is figyelembe vettek-e.
Fideszhez köthető ismert szereplők is pénzhez jutottak
A támogatási rendszerre Molnár Áron színész hívta fel szélesebb körben a figyelmet a választások után. Ekkor vált ismertté, hogy több, a Fidesz rendezvényein rendszeresen megjelenő előadó és celeb is részesült a forrásokból, köztük Pataky Attilához, Tóth Gabihoz és Gáspár Győzőhöz kapcsolódó szereplők.
Mága Zoltán koncertsorozatához kapcsolódóan 500 millió forintos támogatás is előkerült. A hegedűművész később azt közölte, hogy a minisztériumból jelezték neki a pályázati lehetőséget. A 444.hu szerint ugyanakkor a benyújtott dokumentumokban a Fidesz remélt választási sikerének elősegítése is megjelent.
Nem ez az egyetlen eset, amelyben kulturális támogatás és választási kampány került egymás mellé. Hankó Balázs miniszteri keretéből összesen 59 millió forintot ítéltek meg a Roma Inkubátor Kulturális Művészeti és Hit Egyesületnek. A szervezet vezetőjét, Jakab Istvánt később a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt hallgatta ki a rendőrség, miután a választás előtt 10 ezer forintos Penny-kártyákat kínált azoknak, akik a Fidesz helyi jelöltjére szavaznak. A jelölt Hankó Balázs volt. Az egyesület a botrány kirobbanása után lemondott egy még hátralévő, 35 millió forintos támogatásról.
Hankó szerint nem politikai alapon osztották a pénzt
Hankó Balázs azóta is rendre visszautasítja, hogy a támogatásokkal kampányt finanszíroztak volna. A volt miniszter szerint a kormány célja a populáris kultúra országosan egyenletes támogatása volt, és egy rendezvény attól még nem válik kampányeseménnyé, hogy politikus is megjelenik rajta.
A Fidesz többek között azzal védi Hankót, hogy a volt miniszter nem tett közpénzt a saját zsebébe. Rétvári Bence pedig azt hangsúlyozta, hogy a támogatásokból nem került pénz sem a Fidesz, sem a KDNP pártkasszájába.
A vizsgálatok középpontjában ugyanakkor nem ez áll. A kérdés az, hogy a kultúrára elkülönített állami forrásokat felhasználták-e eredeti rendeltetésüktől eltérően, egyebek mellett a választási kampány költségeinek finanszírozására vagy egyes pályázók személyes céljaira.
A most bemutatott dokumentumok, beszámolók alapján a 17 milliárdos támogatási rendszer működésével kapcsolatban továbbra is fennáll az az alapvető kérdés, miért volt szükség a pályázók célzott megkeresésére, a kérelmek utólagos „kulturálissá alakítására” és a pénzek választókerületi bontású nyomon követésére.
Fotó: Kontroll




