Megvan a könyvárzár kulcsa, de a lakat még egy ideig marad
Az új kötetekre, kiadványokra adható kedvezményeket továbbra is korlátozza a könyvek 365 napos árkötöttségét előíró törvény, pedig Tarr Zoltán kulturális miniszter már júniusban változtatást ígért. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium felülvizsgálná a fóliázási szabályokat, országos olvasási programot indítana, továbbá átalakítaná a kulturális támogatások rendszerét is.

Az új kötetekre, kiadványokra adható kedvezményeket továbbra is korlátozza a könyvek 365 napos árkötöttségét előíró törvény, pedig Tarr Zoltán kulturális miniszter már júniusban változtatást ígért. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium felülvizsgálná a fóliázási szabályokat, országos olvasási programot indítana, továbbá átalakítaná a kulturális támogatások rendszerét is.
A kulturális tárca tájékoztatása szerint már elkészült a könyvek árkötöttségének megszüntetését célzó jogszabály-módosítás, amely hamarosan a kormány elé kerülhet. A javaslat szövegét és benyújtásának időpontját ugyanakkor még nem ismertették.
A könyvszakma nagyjából öt hónapja vár érdemi változtatásra. Tarr Zoltán már a júniusi Ünnepi Könyvhéten ígéretet tett az árkötöttségi törvény alkalmazásának felfüggesztésére, de ez azóta sem történt meg.
A 2024 októberében bevezetett szabályozás szerint az érintett új könyveket 365 napig legfeljebb 10 százalékos kedvezménnyel lehet árusítani. A könyvkiadók érdekvédelmi szervezete idén szeptemberben már a korlátozás és a fóliázási előírások eltörlését sürgette.
Az eddigi visszajelzések alapján a szakma nem teljesen egységes az árkötöttség ügyében. Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke úgy véli, a szabály különösen a független kiadókat sújtja, Nyáry Krisztián viszont megtartaná a módosított változatát, mert szerinte önmagában az eltörléstől még nem lesznek olcsóbbak az új könyvek – derül ki az Index októberi körképéből.
Közben a korábban az MCC-hez tartozó Libri szeptemberben állami tulajdonba került, így a kormány egyszerre szabályozza a könyvpiacot és gyakorolja az egyik legnagyobb könyves cég tulajdonosi jogait. A HVG értesülése szerint Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa is érdeklődik a Libri iránt, bár ezt maga az érintett nem erősítette meg. Arról sincs még hivatalos döntés, hogy az állam egyáltalán eladja-e a céget, és ha igen, egyben vagy üzletáganként.
A fóliázástól a kulturális pénzosztásig
A fóliázás ügyében még a könyváraknál is kevesebb a konkrétum. A minisztérium felülvizsgálná a könyvkereskedelmi korlátozásokat, de eltörlésükről nem döntött. Az Európai Unió Bírósága áprilisban megállapította, hogy a 2021-es magyar gyermekvédelmi szabályozás több rendelkezése sérti az uniós jogot, ám az ítélet önmagában nem szüntette meg a könyvbolti előírásokat.
A kulturális támogatásoknál viszont már történt kézzelfogható előrelépés. A kormány éppen a múlt héten elfogadta azt a javaslatot, amely megszüntetné a Magyar Művészeti Akadémia kiváltságos szerepét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásainak elosztásában. Az MMA elnöke a jövőben már nem véleményezhetné az NKA alelnökének kinevezését, a szakmai szervezetek pedig nagyobb beleszólást kapnának a pénzosztásba. A 2027-re tervezett átfogó reform részeként a miniszteri döntési keretet is csökkentenék. A módosítás parlamenti elfogadás esetén 2027. január 1-jén lépne hatályba.
A pénzosztás átalakításának van egy jóval kellemetlenebb oldala is. A Kontroll által bemutatott költségvetési tervezet szerint az NKA pályázati kerete 12,31 milliárdról 7,51 milliárd forintra csökkenne, ami 4,8 milliárdos, 39 százalékos elvonást jelentene. Ezzel együtt Tarr Zoltánék szerint a finanszírozás az átalakításokkal együtt még változhat.
A könyvekhez más úton is több embert szeretnének eljuttatni a tárca tervei szerint. Ennek érdekében a minisztérium Nemzeti Olvasásstratégiát dolgozna ki az olvasási szokások javítására és a funkcionális analfabetizmus visszaszorítására. Létrehoznák a Magyar Irodalom Házát is, amely olvasáskutatással, népszerűsítő programokkal és szakmai képzésekkel foglalkozna. Kialakításakor a meglévő irodalmi intézmények feladatait is felülvizsgálnák, a továbbvihető szakmai tevékenységek megtartásával. Az új intézmény költségeit és indulásának időpontját egyelőre nem ismertették.
A tervek között szerepel az is, hogy a pedagógusok, könyvtárosok, közművelődési dolgozók számára könyvutalvány-rendszert vezetnének be, amelynek kidolgozása 2027-ben kezdődhet. A feltételek és a finanszírozás előkészítésébe az érintett szakmai szervezeteket is bevonnák. A minisztérium a műfordítási támogatásokat is újraindítaná, november 17–18-án pedig szakmai konferenciát tartana a reformról. „Tudjuk, hogy sokan gyorsabb és látványosabb változásokat várnak” – ismerte el Tarr Zoltán a keddi bejelentésben. Az ígért könyvutalványok összegét még nem határozták meg. A támogatás bevezetésének időpontja és pontos feltételei is nyitott kérdések, így a tanároknak és a könyvtárosoknak egyelőre várniuk kell arra, hogy kiderüljön, mikor és hogyan juthatnak hozzá az utalványokhoz.
Fotó: Tarr Zoltán / Facebook





