A magyar tinédzserek 85 százalékát érte már iskolai bántalmazás

A magyar tinédzserek 85 százaléka tapasztalt már iskolai bántalmazást, az érintettek fele pedig először 6 és 10 éves kora között szembesült zaklatással. A gyerekek negyede úgy érzi, nincs kihez fordulnia, ha bántalmazás éri. A probléma visszaszorítása érdekében a NEM OKÉ mozgalom november 5-én, az iskolai erőszak és zaklatás elleni világnapon országos összefogásra hívja az oktatási intézményeket.

Az UNICEF Magyarország 2022-ben végzett felmérése szerint a magyar középiskolások 85 százaléka legalább egyszer átélt már valamilyen iskolai bántalmazást. A megkérdezettek 66 százaléka arról számolt be, hogy tanulmányai során rendszeresen érte vagy éri fizikai, lelki vagy verbális erőszak, az esetek csaknem felében pedig napi szinten. Különösen aggasztó, hogy az érintettek fele már 6 és 10 éves kora között megtapasztalta a zaklatást.

A bántalmazás ismétlődése leginkább a fizikai erőszak esetében jellemző. Az iskolatípusokat tekintve a szakképző intézményekben és az általános iskolákban fordul elő gyakrabban. Az esetek túlnyomó többségében osztálytársak az elkövetők, de az iskolai közösség más tagjai, sőt pedagógusok is érintettek lehetnek: a válaszadók 21 százaléka számolt be arról, hogy tanár részéről is érte bántalmazás.

A probléma kezelésére indított kampányt a NEM OKÉ mozgalom. A szervezet négy budapesti, II. kerületi iskolában pilotprogramot is megvalósított, amelynek célja az volt, hogy diákokat, szülőket, pedagógusokat, intézményvezetőket és segítő szakembereket ültessenek egy asztalhoz. A közös munka során azt keresték, hogyan lehet az adott intézményekben visszaszorítani a zaklatást és biztonságosabb környezetet teremteni a gyerekek számára.

Gerlóczi Judit, a NEM OKÉ alapító-vezetője a Népszabadságnak elmondta, hogy a program részeként az érintett iskolákban felmérést is végeztek, amely az UNICEF kutatásához hasonló eredményeket hozott. Különösen aggasztónak nevezte, hogy a gyerekek negyede úgy érzi, nincs kihez fordulnia, ha bántalmazás éri. Szerinte sok intézményben hiányoznak azok a megfelelően működő jelzőcsatornák, amelyeken keresztül a diákok segítséget kérhetnének, és biztosak lehetnének abban, hogy a bejelentésük után megvédik őket. Példaként Ferencvárost említette, ahol a NEM OKÉ megjelenését követően mérhetően emelkedett a beérkező jelzések száma.

Gerlóczi Judit a digitális tér és a mesterséges intelligencia szerepéről is beszélt a lapnak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az online világban a bántalmazás újabb formái jelenhetnek meg, ráadásul az interneten a nap 24 órájában el lehet érni bárkit.
„A digitális világban nincs védelmező otthon, 0-24-ben el lehet érni bárkit, ráadásul arctalan tömegek néznek velünk szembe. Ez félelmetes és szorongató is lehet” – fogalmazott a NEM OKÉ alapítója a Népszabadságnak.

Hangsúlyozta azt is, hogy senki sem születik bántalmazónak. Szerinte fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek a közösségi szabályokkal, felismerjék a különbséget a jó és a rossz között, valamint megértsék, miben tér el egymástól a jelzés és az árulkodás, illetve a hétköznapi konfliktus és az iskolai zaklatás.

A NEM OKÉ november 5-re országos figyelemfelhívó kampányt szervez, amelyhez az iskolák saját lehetőségeikhez igazodva csatlakozhatnak. A mozgalom egy ingyenesen elérhető szakmai felületen gyűjti össze azokat a programokat és módszereket, amelyek segítséget nyújthatnak a bántalmazás megelőzésében és kezelésében. Az intézmények többek között óravázlatok, beszélgetésindító gyakorlatok, filmek, kreatív feladatok, játékok, projektötletek és közösségi akciók közül választhatnak.

A csatlakozásnak nincs előre meghatározott formája: az iskolák akár egyetlen beszélgetéssel vagy közösségi akcióval is bekapcsolódhatnak, de egész témanapot is szervezhetnek. A szakmai anyagokat dr. Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus és bullying-szakértő, Balatoni József történelemtanár, író és tréner, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának szakemberei ellenőrzik.

Az országos összefogás részeként egy olyan filmsorozatot is bemutatnak, amely művészeti eszközökkel, több nézőpontból dolgozza fel az iskolai bántalmazás különböző helyzeteit. A kezdeményezés szakmai partnere az UNICEF Magyarország, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, a Hősök Tere Alapítvány és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. A filmsorozat szakmai referense Schwechtje Mihály, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod című film rendezője.

A programban rendhagyó koncert is helyet kap: bántalmazott gyerekek által beküldött versekből Nagy Dávid komponált zeneműveket, a Budai Magánzeneiskola pedig a pályázatra érkezett alkotásokból és saját szerzeményekből állított össze koncertanyagot. Emellett improvizációs esten is feldolgozzák a témát, ahol a filmsorozat első részét is bemutatják.

Fotó:Facebook/Nem Oké