Több mint 60 milliárddal csökkenne a közmédia támogatása és a szolidaritási adóbevétel is

Jelentősen visszavágná a közmédia állami támogatását, és csökkentené az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását a Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervezete. Mindkét tételnél mintegy 60 milliárd forintos csökkenéssel számolnak az idei módosított költségvetéshez képest.

A péntek éjfél előtt benyújtott törvényjavaslat szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás állami támogatása a 2026-os 141,3 milliárd forintról 80 milliárdra csökkenne. Ez 61,3 milliárd forintos, több mint 43 százalékos forráscsökkentést jelentene.

A közmédia a 2026-os kormányváltásig a Fidesz egyik legfontosabb szócsöveként működött, hírműsorait rendszeresen érték kritikák a kormányzati propaganda és az ellenzéki szereplők egyoldalú bemutatása miatt. A kormányváltást követően júliusban leállították az M1 és a Kossuth Rádió korábbi hírszolgáltatását, majd megkezdték annak átalakítását. A közmédia intézményrendszerét is átszervezték: megszüntették az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató korábbi, párhuzamos működését, amelyet az új vezetés átláthatatlannak és pazarlónak tartott.

A takarékoskodás jegyében október 31-ével közös megegyezéssel megszüntették a Mészáros Lőrinc üzleti köréhez köthető IKO Műsorgyártó Magyarország Kft.-vel kötött szerződést. A cég 2023 óta vett részt a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV műsorainak gyártásában, ezeket a feladatokat a jövőben saját munkatársakkal látják el. November 1-jétől megszűnik a 2024-ben indított Nemzeti Sportrádió is, amely évente több mint 400 millió forintba került, miközben alacsony volt a hallgatottsága. A sportműsorok a Kossuth Rádióban folytatódnak. Az új vezetés szerint a rádiós átalakításokkal évente több mint kétmilliárd forintot takarítanak meg, a július óta végrehajtott intézkedésekkel elért megtakarítás pedig már meghaladja a 20 milliárd forintot.

Több pénz maradhat az önkormányzatoknál

Az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulás összege is mérséklődne: az idei 395,8 milliárd forint helyett jövőre 335,7 milliárd forinttal számol a kormány. Ez 60,1 milliárd forintos, mintegy 15 százalékos csökkenés. Emellett megszűnne az iparűzésiadóbevétel növekményének elvonása is, vagyis az ebből származó többlet helyben maradhatna. A kormány a területfejlesztési alapba történő kötelező befizetést is kivezetné, ami további 30–35 milliárd forint könnyítést jelentene a településeknek.

Budapest esetében az országos átlagnál nagyobb lehet a szolidaritási hozzájárulás csökkenése. A fővárosi önkormányzatnak 2026-ban 97,74 milliárd forintot kellett fizetnie, a 2027-es tervezetben viszont már csak 77 milliárd forint szerepel. Ez 20,74 milliárd forintos, 21,2 százalékos mérséklődést jelent.

A főváros pénzügyi helyzetét az október eleji kormány–főváros megállapodás is befolyásolja. Budapest ennek keretében 120 milliárd forintos egyszeri támogatást kapott, ugyanakkor vállalta, hogy 2027-ben legalább 20 milliárd forinttal csökkenti működési kiadásait. A kormány számításai szerint Budapest és a fővárosi kerületek pénzügyi helyzete összességében legalább 84 milliárd forinttal javulhat jövőre, amiben a szolidaritási hozzájárulás mérséklése mellett a közösségi közlekedés támogatásának növelése is szerepet játszik.