Gyalogok a sakktáblán, maffiafőnök, ügynökakták, költségvetés - napirend előtti felszólalások a parlamentben

"A diktatúra embertelenségéről és nem egyéni sorsokról mondunk ítéletet az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Magyar Péter hozzátette, hogy a valódi bűnösök azok voltak, akik kiadták és végrehajtották a parancsokat. A kormányfő a napirend előtti felszólalás második felében ismét a maffiáéhoz hasonlította a NER működését, Orbán Viktort pedig "Keresztapaként" és "Hatvanpuszta donjaként" emlegette. 

A miniszterelnök „Amit már rég meg kellett volna tenni” címmel tartott napirend előtti felszólalást, aminek első részében az állambiztonsági múlt feltárásáról, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának jelentőségéről beszélt. Az aktanyilvánosság kezdőnapja, november 4-e szimbolikus, hetven éve ezen a napon tiporta el a Szovjetunió az 1956-os magyar szabadságharcot. 

Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Kádár János, aki a hatalom megszerzése érdekében elárulta a forradalmat és Nagy Imre kormányát, igyekezett megalázni és megtörni a magyarokat, de közben belül tudta, hogy a nemzet támogatását sosem fogja elnyerni. 

A belső elhárításra, a hírhedt III/III-as Főcsoportfőnökségre utalva a kormányfő azt mondta, hogy a pártállam állambiztonsági rendszere félelemre és zsarolásra épült, családok sorsával játszott és emberi gyengeségeket használt ki. 

Hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es rendszerváltozás utáni politikai elit egyetemes bűne és felelőssége, hogy szabotálta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

„A korábbi politikai elit kényére-kedvére válogatott az ügynökaktákból, és akik életéről szóltak ezek az iratok, évtizedek óta vártak hiába válaszokra. Az egykori politikai elit árulásának véget vetünk” – jelentette ki.

A miniszterelnök szerint az érintetteknek joguk van megismerni saját történetüket akkor is, ha az igazság fájdalmas, ha szeretett és tisztelt személyeket érint. Köszönetet mondott a levéltárosoknak, történészeknek és kutatóknak, akik munkájukkal hozzájárultak a múlt megismeréséhez. 

Magyar Péter többször felhívta a figyelmet arra, hogy 1956-ban, majd 1989-90-ben az állambiztonsági iratok egy része megsemmisült vagy azokat megsemmisítették, ezért nem mindenkinek a története rekonstruálható. „Önmagában egy név a nyilvántartásban még nem az illető teljes története.” Külön kiemelte, hogy az iratnyilvánosság elsődleges célja az évtizedekig halogatott történelmi igazságtétel, az áldozatok erkölcsi kárpótlása.  

„Amikor nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a diktatúra embertelenségéről mondunk ítéletet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a valódi bűnösök azok voltak, akik a lehallgatásokat, megfigyeléseket megrendelték, illetve végrehajtották. 

A miniszterelnök a sajtó és a közélet szereplőitől is felelősségteljes hozzáállást kért. Mint mondta, az iratokban foglalt információkat ellenőrizni kell, meghallgatva az érintetteket, időt hagyva a múlt feldolgozására. 

„Legyen erőnk meghallgatni ezeket a válaszokat” – mondta.

Magyar Péter kiemelte, hogy nem cél a nyilvános megbélyegzés, megszégyenítés, az ügynökök gyermekei, unokái pedig semmilyen felelősséggel nem tartoznak szüleik, nagyszüleik tetteiért. 

„A maffiában mindig a gyalogokat áldozzák föl először”

A napirend előtti felszólalás második felében a miniszterelnök elővette az Orbán-rendszer működésével kapcsolatos maffiavádat. 

"Szó szerint idézem Orbán Viktort, ha esetleg nem hallották: ezeket az embereket azért vitték be, hogy aztán engemet bevihessenek. Nem azt mondta, hogy a volt miniszterei, az Önök képviselőtársai ártatlanok. Nem. Nem azt mondta, hogy nem tud semmiről, azt mondta, hogy attól fél, hogy akiket bevittek, beszélni fognak. Attól fel, hogy megszegik a maffia hallgatásról szóló törvényét, az omertát. Tisztelt Mészáros Lőrinc-frakció! Önök nem egy politikai közösség, Önök nem harcostársak, Önök a sakktábla gyalogjai" - szólt oda Magyar Péter a Fidesz-KDNP képviselőinek.  

„A maffiában mindig a gyalogokat áldozzák föl először” – jelentette ki.

A miniszterelnök szerint a NER a Fidesz szavazóit csapta be a legjobban, ők megérdemlik, hogy ismét legyen tisztességes politikai otthonuk.

Magyar Péter a hétvégi bírálatokra is reagálva bejelentette, hogy átszervezik a NER emlékezetpolitikai intézményeit, a Magyarságkutató Intézetet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. A civil és felekezeti támogatásoknál megszüntetik a politikai alapon odaítélt egyedi juttatásokat, helyettük átlátható pályázati rendszert vezetnek be. 

A volt köztársasági elnökök juttatásait is átalakítják. Törvényjavaslatot nyújtanak be arról, hogy aki nem tölti ki a mandátumát, például plágium vagy árulás miatt távozik hivatalából, ne kaphasson élete végéig állami juttatásokat.

Toroczkai szerint a Tisza kormánya felelős az adóemelésekért

Az ellenzéki felszólalások sorát ezúttal is Toroczkai László kezdte. A Mi Hazánk elnöke egyetértett azzal, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatala régi történelmi mulasztást pótolhat. 

A Mi Hazánk elnök-frakcióvezetője érintette a jövő évi költségvetés tervezetét, amiről azt mondta, hogy „ez nem az igazságosság és nem a fejlődés költségvetése, 2027-ben 18 adónem nő és mindössze 3 csökken” – mondta. Szerinte a tervezett intézkedések a nyugdíjasokat, a rendvédelmi dolgozókat és a közszolgálatban dolgozókat is hátrányosan érintik.

Rétvári és Bóka is visszautasította Magyar vádjait

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint megdöbbentő, hogy Magyar Péter maffiának nevezte a Fidesz–KDNP-t. 

„A legszebb pedig az volt, hogy Ön, aki egy titokban otthon készített hangfelvételnek köszönheti az egész politikai karrierjét és itt ülhet most a miniszterelnöki székben, Ön arról beszélt, hogy szörnyű volt az az idő, amikor embereknek félniük kell, hogy mi lesz a magánbeszélgetéseik következménye” – fogalmazott.

Bóka János Fidesz-frakcióvezető szerint Magyar Péter kijelentései ismét kimerítették a becsületsértés fogalmát, majd kijelentette: „Mindazok, akik most koncepciós perekhez asszisztálnak, azoknak a felelősségre vonása nem marad el.”

A költségvetést Bóka „újkommunista, baloldali költségvetésnek” nevezte, ami szerinte bünteti a sikert. Az ügynökaktákkal kapcsolatban arról beszélt, hogy „olyan, hogy ügynökakta, nem létezik”. Szerinte a 6-os kartonok, a beszervezettek személyes adatait tartalmazó dokumentumok nyilvánosságra hozatala akár a múlt feldolgozását is segítheti, de az is elképzelhető, hogy lincselés alapjául szolgál.

Magyar Péter visszakérdezett az ügynökaktákról

Viszontválaszában Magyar Péter azokat a képviselőket bírálta, akik korábban nem támogatták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Bóka Jánosnak felrótta, hogy sem az SZDSZ, sem a Fidesz képviselőjeként nem szavazta meg a korábbi javaslatokat.

„Vajon miért? Ez is a maffiafőnöknek volt a megrendelése?” – kérdezte, majd hozzátette: „Miért voltak gyávák?”
Rétvári Bencének azt vetette a szemére, hogy a Fidesz képviselői Gyurcsány Ferenccel együtt többször is leszavazták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

Magyar a spontán privatizációt és az 1990-es évek privatizációs folyamatait is felidézte. Szerinte az iratok korábbi nyilvánosságra hozatala segíthetett volna feltárni, hogy kik vettek részt ezekben a folyamatokban, és milyen szerepet játszottak a későbbi politikai életben.