Hozzányúl a NER emlékezetpolitikai műhelyeihez a kulturális minisztérium

Elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ átalakítását előkészítő jogszabálytervezet, továbbá új néven folytathatja működését a Magyarságkutató, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfői bejelentése a 2027-es kulturális költségvetést ért éles bírálatok után érkezett.

Több mint egy tucat kulturális intézmény működését világítja át Tarr Zoltán minisztériuma, köztük a Nemzeti Színházét, a Nemzeti Filmintézetét és a Petőfi Kulturális Ügynökségét – derül ki a tárca hétfői közleményéből. A részletes feltárás ugyanakkor nem most kezdődött: a minisztérium már október elején arról adott tájékoztatást, hogy jogi, pénzügyi és személyügyi iratokat vizsgálnak. Most viszont már néhány érintett intézményt is megneveztek.

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TKKM) azzal magyarázza a jövő évi költségvetés sokak által vitatott sorait, hogy a tervezet „még részben a korábbi intézményi és finanszírozási rendszert tükrözi”.

Érvelésük szerint a jogszabályokban még nem rögzített változtatások nem jelenhettek meg teljesen a büdzsében, ezért később módosulhatnak az előirányzatok. A 2027. január 1-jére tervezett átalakítás ellenére a múzeumi központnak például még 28,74 milliárd forint működési kiadást irányoztak elő.

Az intézményi önállóság megerősítését célzó jogszabálytervezet már elkészült, de benyújtásáról és elfogadásáról még nem számoltak be.

A Magyarságkutató Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet átszervezése is folyamatban van. A minisztérium közlése szerint mindkét intézmény új néven, megújult szervezettel és pontosabban meghatározott feladatkörrel működne tovább. A változtatásokhoz szükséges jogszabály-módosítások még készülnek, ahogy a Bethlen Gábor Alap el- vagy átnevezésének és működési rendszerének átalakítását is előkészítik.

A civil támogatásokat is átrendeznék: a Nemzeti Együttműködési Alapnál az egyedi juttatások arányát 20-ról 10 százalékra csökkentenék, amivel a tárca szerint több mint másfél milliárd forint kerülhetne át a pályázati keretbe. A Városi Civil Alap támogatási rendszerét is felülvizsgálják, a műemlékekkel foglalkozó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. átalakítása pedig már megkezdődött.

A Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) külön megvédte a minisztérium a támogatásai miatt érkező bírálatokkal szemben. Az Akadémia teljes költségvetési fejezete az idei 13,98 milliárdról 14,39 milliárd forintra emelkedne, de a tárca szerint ebből a Műcsarnok, a Pesti Vigadó és más intézmények működését is finanszírozzák.

A növekmény ezért önmagában nem jelenti az MMA saját működési támogatásának emelkedését. A kormány az akadémia alkotmányos, tőle független jogállására is hivatkozott.

Milliárdok és beváltatlan ígéretek körül forrnak az indulatok

A Kontroll vasárnapi cikke éppen az MMA finanszírozását és a korábbi emlékezetpolitikai intézetek támogatását érő bírálatokról számolt be. Rainer M. János történész 6 intézmény együttes, szerinte nagyjából 7,4 milliárd forintos állami támogatását kifogásolta, a Kultúrbrigád által működtetett Vörös Neon Cabaret Színház pedig a korábbi kultúrpolitikai pénzosztás folytatását kérte számon Tarrékon: „Ti viszont NEM ezt ígértétek” – fogalmaztak egyértelműen és egyben tiltakozva. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia már október elején az MMA közhatalmi szerepének megszüntetését sürgette. A hétfői minisztériumi közlemény azonban ezzel kapcsolatban nem tartalmaz semmilyen döntést.

A minisztérium arra sem adott magyarázatot, mi indokolja a kulturális pályázatokra fordítható források jelentős csökkentését. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási kerete a benyújtott tervezet szerint 12,31 milliárdról 7,51 milliárd forintra, vagyis 4,8 milliárddal, 39 százalékkal csökkenne. Az alap teljes bevétele ennél jóval kisebb arányban, 19,3 milliárdról 16,56 milliárdra mérséklődne. Tarr Zoltán nemrég még arról beszélt, hogy 2027-től az NKA támogatási keretének korábbi mintegy 20 százaléka helyett már csak 5 százalékáról dönthet közvetlenül a miniszter, a pénzosztás nagyobb része pedig szakmai testületekhez kerülne.

Fotó: Tarr Zoltán / Facebook