Villámkarrier - Sonnevend Pál az Alkotmánybíróság új elnöke

Polt Péter utóda alig három hónapja alkotmánybíró. Ő érkezett elsőként a Tisza-kormány időszakában a taláros testületbe, amit a következő három évben ő elnököl. 

Sonnevend Pált titkos szavazással választották az alkotmánybírák az 15 tagú testület elnökévé, megbízatása három évre szól. 

Sonnevend a pályázatában három kiemelt feladatot határozott meg: az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, az Alkotmánybíróság (AB) belső kohéziójának megerősítését, valamint a kapcsolatok újjáépítését az európai testvérintézményekkel.

Az AB új elnöke alig három hónapja tagja a taláros testületnek. Hende Csaba helyére érkezett, a korábbi honvédelmi miniszter az Alaptörvény tizenhetedik módosítása következtében volt kénytelen elköszönni az alkotmánybírói tisztségtől. 

Hende hat cikluson át volt országgyűlési képviselő, mielőtt az Orbán-rendszer alkotmánybírót csinált belőle. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint azonban legfeljebb három cikluson át lehet valaki az Országgyűlés tagja. Aki a 12 évet kitöltötte, többé nem választható meg parlamenti képviselőnek, azaz e téren megszűnik a passzív választójoga. Az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvény szerint pedig egy alkotmánybíró elveszíti a tagságát abban az esetben, ha nem lenne megválasztható országgyűlési képviselőnek.   

Sonnevend Pál Polt Péter pozícióját veszi át az Alkotmánybíróságon, Polt szintén az Alaptörvény tizenhetedik módosítása miatt veszítette el alkotmánybírói megbízatását, a Tisza Párt ugyanis visszaállította a korábban létezett hetvenéves korhatárt az alkotmánybírák esetében. A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás hozta vissza azt a korábbi gyakorlatot, hogy az Alkotmánybíróság maga választja meg elnökét. A NER időszakában az AB elnökét a parlament választotta, így lett AB-elnök Sulyok Tamásból, majd Polt Péterből is.   

Sonnevend 1997 és 2000 között Sólyom László tanácsadója volt az Alkotmánybíróságon, 2000-től 2010-ig Mádl Ferenc, majd Sólyom László munkáját segítette a Köztársasági Elnöki Hivatalban előbb alkotmányjogi tanácsadóként, később a Sándor-palota alkotmányügyi és jogi főosztályának vezetőjeként. 

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2010 és 2019 között a nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettesi tisztséget töltötte be, majd 2019-től 2025-ig az intézmény dékánja volt. A német alkotmányjogi hagyományok szakértőjének számít, tudományos munkásságáért a göttingeni Georg-August Egyetem 2025-ben díszdoktorrá avatta.

Fotó: Facebook