Az Orbán-iratok rejtélye: Rainer M. János tisztázta, mit tud

Rainer M. János történész a Kontrollnak elmondta, hogy Németh Miklós személyesen kérte ki a tanácsát az állambiztonsági iratmásolatainak levéltári átadása előtt, ő azonban nem volt jelen az átadáson, és a három, Orbán Viktornak tulajdonított kézírásos jelentést sem látta. A történész szerint a katonai elhárítás társadalmi kapcsolatai általában nem készítettek írásos jelentéseket. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) közben hivatalosan is megerősítette a megkeresésünkre, hogy egy Orbánhoz kapcsolódó „A” kartont tartanak nyilván a katonai elhárítás iratai között.

Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó kormány miniszterelnöke azt állítja, hogy 1990 márciusában Kárpáti Ferenc akkori honvédelmi miniszter három eredeti, kézzel írt és aláírt, Orbán Viktornak tulajdonított ügynöki jelentést mutatott neki. A találkozón állítása szerint Kovács János vezérőrnagy, a katonai hírszerzés és elhárítás vezetője is részt vett. Az iratok Orbán zalaegerszegi sorkatonai éveiből származhattak, és katonatársai magatartásáról, politikai, vallási, valamint szexuális irányultságáról tartalmazhattak információkat.

Németh felismerni vélte Orbán kézírását és aláírását, azok valódiságát azonban nem tudta ellenőrizni. A dokumentumokat visszaadta Kárpátinak, másolatot nem készített róluk. Mindezt egy márciusban ügyvédi letétbe helyezett feljegyzésében rögzítette, amelynek tartalmáról a Telex számolt be Panyi Szabolcs készülő könyve alapján.

Rainer M. János: Nem voltam jelen az iratátadáson

Panyi Szabolcs a Friderikusz Sándornak adott interjújában arról beszélt, hogy Németh Miklós szeptemberben átadta dokumentumait az ÁBTL-nek, és az eseményen Rainer M. János, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság vezetője is részt vett. A történész ezt a Kontroll megkeresésére pontosította.

„Nem voltam jelen, de beszéltem Németh Miklóssal az iratátadásról, mert ötven éve ismerem, tanárom volt az egyetemen” – mondta Rainer, akit a volt miniszterelnök előzetesen megkérdezett arról, hogy leadja-e a nála lévő iratmásolatokat. „Én azt válaszoltam, hogy igen, és ez megtörtént” – tette hozzá.

A három állítólagos jelentésről viszont nincs személyes tapasztalata. „Én nem láttam ezeket” – szögezte le, majd felidézte, hogy Németh a saját beszámolója szerint visszaadta az iratokat Kárpátinak. Rainer úgy tudja, ezek nem kerültek a levéltárba, és hangsúlyozta, hogy arról, Németh pontosan mit látott 1990-ben, magát a volt kormányfőt kellene megkérdezni.

A történész a katonai elhárítás működéséről is beszélt. Elmondása szerint a társadalmi, alkalmi és hivatalos kapcsolatok általában nem írtak jelentéseket, hanem beszélgetések során adtak információkat, amelyekről később beszámolók készülhettek. Rainer szerint ezt a gyakorlatot az állambiztonsági szervek működését szabályozó korabeli parancsok is rögzítették.

Az általa vezetett, szeptember 2-án kinevezett tanácsadó bizottság sem vizsgálja Németh átadott iratmásolatait. A testület feladata a titkosszolgálatoknál maradt, korábban minősített iratok felülvizsgálata, és javaslatot tehet azok levéltári átadására. „A levéltárban lévő iratokkal nekünk nincsen dolgunk” – mondta Rainer.

Egy „A” kartont erősített meg a levéltár

Az ÁBTL a Kontroll megkeresésére hivatalosan megerősítette, hogy az Orbán Viktorhoz kapcsolódó katonai elhárítási nyilvántartásban egyetlen „A” karton található. Ez megerősíti Panyi Szabolcs korábbi közlését, miszerint a dokumentum a BM III/IV-es, vagyis a katonai elhárítás nyilvántartásához tartozik. A karton létezése nem jelenti azt, hogy Orbán ügynökként dolgozott volna, és más, róla szóló állambiztonsági iratok létét sem zárja ki.

Az ügy előzményei jóval korábbra nyúlnak vissza. A HVG kutatása alapján a 24.hu már 2015-ben megírta, hogy 1998-ban felbukkant egy Orbán nevével ellátott 6-os karton első oldala, amelyből a beszervezés megtörténtét nem lehetett megállapítani. A katonai elhárítás fennmaradt iratai között ugyanakkor ott volt az „A” karton, amely szerint Orbánt zalaegerszegi szolgálata alatt, 1981. október 20-tól a leszereléséig egy elhárító őrnagy közvetlen „társadalmi kapcsolatként” tartotta nyilván. A társadalmi kapcsolat és a beszervezett ügynök nem ugyanazt a nyilvántartási kategóriát jelentette.

A Kontroll által is megvizsgált, Orbán Viktor keddi Facebook-bejegyzésében nyilvánosságra hozott kartonon az „A” jelzés mellett valóban olvasható a kapcsolat létesítésének 1981. október 20-i dátuma és az „ÁBTL – 2.2.3.” levéltári jelzet. A kézírásos bejegyzések egy része nehezen olvasható, az iratból pedig nem derül ki, hogy Orbán saját kezűleg jelentéseket készített volna.

Beszervezési kísérlet és megfigyelés

Orbán Viktor kedden a saját Facebook-oldalán reagált az ügynökmúltjáról szóló állításokra. „Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet sikertelenül végződött” – írta. Közlése szerint később őt, feleségét és ellenzéki társait is megfigyelték, besúgókat állítottak rájuk, valamint lehallgatóeszközöket telepítettek a munkahelyükre és az otthonukba.

A bejegyzéshez csatolt állambiztonsági iratok között egy szolnoki III/III-as jelentés is szerepel, amely szó szerint ezt rögzíti: „DR. ORBÁN-t 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta a BM III/III-2 Osztálya, de beszervezésétől elálltak”. A dokumentum tehát beszervezési célú vizsgálódásról számol be, nem tényleges beszervezésről. Ez az 1982-es eljárás nem tekinthető önmagában bizonyítéknak egy, a sorkatonai időszakban történt kísérlettől elkülönülő második beszervezési ajánlatra.

Az egyetemi évek és az ellenzéki tevékenység megfigyelésének viszont több írásos nyoma is fennmaradt. Az 1987-es jelentés a „Viktória” fedőnevű bizalmas nyomozást említi, egy másik dokumentum pedig Orbán ellenzéki kapcsolatait és tevékenységét részletezi. Az 1988-as belügyi jelentésből az is kiderül, hogy a Fidesz szervezőit, köztük Orbánt és Kövér Lászlót, hatósági figyelmeztetésben részesítették. A fiatal politikusok kifogásolták az eljárást, és azt állították, hogy szervezetük megalakulása nem volt törvényellenes. Az iratok a megfigyelést és az ellenzékiek elleni hatósági fellépést dokumentálják.

A három jelentés továbbra sincs meg

Panyi Szabolcs a Friderikusz-interjúban arról is beszélt, hogy Németh Miklós később Kárpáti Ferenctől érdeklődött a három jelentés sorsa felől. A volt honvédelmi miniszter állítólag Stefán Gézát, a Katonai Biztonsági Hivatal későbbi főigazgatóját nevezte meg az iratok őrzőjeként. Panyi szerint Stefán 2009-es halála után a páncélszekrényéből eltűnhettek a dokumentumok. Az újságíró ugyanakkor maga is elismerte: „Magukat az iratokat nem tudtam megtalálni, ezeket nem tudom prezentálni.”

A történethez kapcsolódó moszkvai szál sem új. Rainer M. János már 2015-ben arról beszélt a Hír24-nek, hogy a szovjet tanácsadók hozzáférhettek a magyar állambiztonsági iratokhoz, így akár Orbánról szóló dokumentumok is kerülhettek Moszkvába. Ez azonban lehetőségként merült fel, az állítólagos három jelentés meglétét nem igazolja.

Ungváry Krisztián történész keddi állásfoglalásában szintén arra figyelmeztetett, hogy továbbra sincs bizonyíték Orbán Viktor ügynökmúltjára. Szerinte az állambiztonság a leszerelése után megfigyelte Orbánt, az 1988-as, „Kurázsi” fedőnevű beszervezési kísérlet pedig a rendelkezésre álló adatok alapján ugyancsak sikertelen lehetett.

Ungváry aggályosnak tartja, „ha bemondás alapján már akkor megszületik az ítélet, amikor nem is tudni, hogy pontosan mi is történt”.

Orbán korábban is következetesen tagadta az állambiztonsági együttműködést. Panyi könyvének készítésekor Havasi Bertalan, a volt miniszterelnök sajtófőnöke a terhelő iratokról szóló állításokat határozottan cáfolta, és közölte, hogy Orbánt a kommunista titkosszolgálatok megfigyelték, nem pedig beszervezték.

Fotó: Rainer-Micsinyei János / Facebook