Lengyel válság: Donald Tusk nem alkuszik, Orbán is beszállt a varsói csatába

A lengyel Alkotmánybíróság két vezetőjének vitatott felfüggesztése után a Karol Nawrocki államfő által kezdeményezett pártegyeztetések eddig nem vezettek megállapodáshoz, kedden pedig már a Legfelsőbb Bíróság is rendkívüli tanácskozást tart majd a kialakult helyzet miatt. A lengyel belpolitikai válság a kormánykoalíciót is megosztja, miközben a varsói csatározások Brüsszeltől Washingtonon át egészen Budapestig nagy visszhangot vertek.

„Bizonyos kérdésekben nincs helye kompromisszumnak” – mondta Donald Tusk szombati tévébeszédében. A lengyel miniszterelnök szerint az előző érában, a Jog és Igazságosság (PiS) uralma alatt az Alkotmánybíróság (AB) megszűnt az alaptörvény őreként működni, a jelenlegi parlament által megválasztott új bírák munkába állását az AB korábban megválasztott elnöke akadályozta. 

A lengyel belpolitikai vitába Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök is beszállt. Azt állította, hogy Lengyelországban államcsíny történt, és „a Brüsszel pártfogását élvező Tusk liberálisai elnyomják a PiS konzervatívjait”. Donald Tusk szombat este az X-en idézte Medvegyev kijelentését, majd annyit fűzött hozzá: „ezzel minden világossá vált.” A lengyel kormányfő ezzel arra utalt, hogy az orosz politikus ugyanazt az államcsínyvádat hangoztatja, mint a lengyel jobboldali ellenzék.

A konzervatív médiához sorolt angol nyelvű Poland Daily 24 rendőri segítséggel végrehajtott hatalomátvételként ír a történtekről, és részletesen ismerteti a lengyel jobboldal államcsínyvádjait. A portál arról is beszámolt, hogy az ellenzéki PiS elnöke, Jarosław Kaczyński szerint Lengyelország rendőrállammá válhat.

A válság pénteken robbant ki, amikor egy újonnan választott alkotmánybíró bejelentette az előző kormány idején megválasztott alkotmánybírósági elnök és helyettese felfüggesztését. A hírre az Alkotmánybíróság épületénél megjelentek az ellenzéki Jog és Igazságosság hívei, akik összekülönböztek az épület védelmére kirendelt renőrökkel. A Fidesz lengyel szövetségese, a nemzeti-konzervatív PiS már Tusk beszéde előtt puccsal vádolta a kormányt. Karol Nawrocki lengyel elnök, aki a PiS támogatásával vált államfővé, megszakította külföldi útját, hazatért, a történteket pedig államellenes cselekedetnek, az alkotmányos rend erőszakos megsértésének minősítette. Az előzményekről szombati cikkünkben részletesen beszámoltunk.

A jogvita középpontjában öt olyan alkotmánybíró is áll, akiknek a megválasztását és eskütételét Nawrocki nem hajlandó elismerni, erre hivatkozva pedig az Alkotmánybíróság elnöke nem engedte őket munkába állni. Waldemar Żurek igazságügyi miniszter közben öt indítványt nyújtott be a két felfüggesztett vezető mentelmi jogának megszüntetésére, hogy büntetőeljárás indulhasson ellenük.

A történtek megítélésében a jogászok között sincs egyetértés. A lengyel Helsinki Emberi Jogi Alapítvány megkérdőjelezte a két alkotmánybírósági vezető felfüggesztésének jogalapját, négy volt alkotmánybírósági elnök viszont közös állásfoglalásában az új bírák mellé állt. Szerintük a vezetők felfüggesztése szükséges lépés az AB működésének helyreállításához. 

Tusk beszéde megosztotta a kormányoldalt. A centrista Lengyelország 2050 egyik politikusa a korábbi vezetést és a mostani fellépést is bírálta, Tusk és Nawrocki tárgyalását sürgetve. A koalíciós, kereszténydemokrata-agrárius Lengyel Parasztpárt alkotmányos újrakezdést, a baloldali ellenzéki Razem pedig valamennyi bíró megbízatásának lezárását és új testület megválasztását javasolja. A jobboldali Konföderáció vezetői élesen támadták a kormányfőt, az Új Baloldal pedig Nawrockit hibáztatta a bírák akadályozásáért.

Az államfő szombati egyeztetésein a PiS mellett több ellenzéki párt és két kormánykoalíciós partner, a Lengyel Parasztpárt és a Lengyelország 2050 is részt vett, Tusk Polgári Koalíciója és az Új Baloldal viszont távol maradt. Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök, a konzervatív Rozwój Plus vezetője ennél is tovább ment: bizalmatlansági indítványt kezdeményezne, és a 2027-es választásokig Marek Jurek korábbi házelnökre bízná egy átmeneti kormány vezetését. A kezdeményezéshez azonban más pártok támogatására is szüksége lenne, mert 40 képviselője van, az indítvány benyújtásához pedig legalább 46 kell.

Az Európai Bizottság szerint a bíróválasztás a lengyel parlament hatásköre, a testületnek pedig az alkotmány és az uniós bírósági ítéletek szerint kell működnie. Tom Rose amerikai nagykövet önmérsékletet, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke párbeszédet kért. Nigel Farage, a brit jobboldali Reform UK vezetője és Geert Wilders, a holland radikális jobboldali Szabadságpárt elnöke élesen támadta Tuskot. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter elismerte, hogy a történtek nem voltak elegánsak, de szerinte az alternatíva Lengyelország alkotmányellenes átalakítása lett volna elnöki köztársasággá.

A lengyel balhéba Orbán és Toroczkai is beszállt

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök az X-en ennél is tovább ment.

„Sosem gondoltam volna, hogy Donald Tusk olyan mélyre süllyed, hogy államcsínyt hajtson végre a saját népe ellen” – írta a korábbi magyar kormányfő, majd reményét fejezte ki, hogy Karol Nawrocki meg tudja védeni Lengyelország alkotmányos rendjét. 

Orbán és Tusk viszonya régóta feszült: az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók és a jogállamisági viták miatt többször nyilvánosan egymásnak estek. Tusk korábban úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben már nem Ukrajnából, hanem Orbánból van elegük.

A lengyel kormányfő azt sem nézte jó szemmel, hogy Orbánék menedékjogot adtak a PiS két volt igazságügyi vezetőjének, Marcin Romanowskinak és Zbigniew Ziobrónak. A Fidesz és a PiS régi politikai szövetségesek, bár az Európai Parlamentben már más frakcióban ülnek.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén az X-en reagált a lengyel történésekre. Azt írta, „Magyar Péter a legfontosabb szövetségesétől, Donald Tusktól tanulhatta az alkotmányos rend, a demokrácia, a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolását.” Mint fogalmazott, „a polgárháború küszöbére” jutott Lengyelországról, majd Toroczkai hozzátette: „ezért létfontosságú, hogy Magyarországon is legyen közvetlen köztársaságielnök-választás, mint Lengyelországban”.

Magyar Péter és Tusk májusban Varsóban tárgyalt a magyar–lengyel kapcsolatok megerősítéséről, a visegrádi együttműködés újraélesztéséről és a jogállamiság helyreállításának lengyel tapasztalatairól. Toroczkai erre a politikai együttműködésre utalva állítja, hogy Magyar a lengyel kormányfőtől vehetett példát a demokratikus intézmények szerinte jogellenes átalakításához.

Két elnök, egy Alkotmánybíróság – kedden folytatódik a hatalmi harc

A következő nagyobb összecsapás kedden jöhet. Az a bíró, aki a vezetőket felfüggesztette, november 3-ra összehívta az alkotmánybírákat, hogy egyebek mellett a testület 2027-es költségvetéséről tárgyaljanak. Az AB elnöke válaszul november 3. és 6. között fizetett szabadságra küldte az AB dolgozóit. A meccsbe közben beszállt a lenygel Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki november 3-ra rendkívüli bírói közgyűlést hívott össze, amin az alkotmányos rendet fenyegető veszélyekről és az igazságszolgáltatás függetlenségéről terveznek állásfoglalást elfogadni.

Vasárnap reggel a felfüggesztett AB-elnök megjelent a testület varsói székháza előtt, de nem jutott be az épületbe. „Én vagyok az Alkotmánybíróság elnöke. Senki sem mentett fel” – jelentette ki a PAP beszámolója szerint, és közölte, hogy ezentúl mindennap visszatér.

Fotó: Donald Tusk / Facebook