55 perce

Lehetett tudni a bicskei gyermekotthon volt igazgatójáról, hogy méltatlan az állami kitüntetésre, mégis megkapta

Lehetett tudni a bicskei gyermekotthon volt igazgatójáról, hogy méltatlan az állami kitüntetésre, mégis megkapta

Szabó Máté volt ombudsman szerint már 2012-ben ismertek voltak a pedofíliáért később eíltélt Vásárhelyi János viszaélései. Balog Zoltán egykori protokollfőnöke a kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt arról beszélt, hogy Vásárhelyiről lehetett tudni, hogy állami kitüntetésre nem méltó. 

Szabó Máte az alapvető jogok biztosa volt a 2010-s évek első felében, Klötzl Judit pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozott osztályvezetőként, illetve az akkori miniszter, Balog Zoltán protokollfőnökeként is. 

Szabó Máté elmondta, hogy hivatala 2012-ben, a Bicskei Gyermekotthon munkatársainak bejelentése alapján indított vizsgálatot. Jelentésük nemcsak a szexuális bántalmazás tényét rögzítette, hanem azt is feltárta, hogy az intézmény vezetése megpróbálta eltussolni az ügyet: a bent lakó gyermekeket és az alkalmazottakat is hallgatásra igyekeztek bírni.

A volt ombudsman hangsúlyozta, hogy vizsgálatuk elsősorban nem a bántalmazások körülményeinek feltárására irányult. Azt ellenőrizték, hogy a rendőrség és az ügyészség megfelelően járt-e el a gyermekekkel szemben a 2011-ben indult, majd egy évvel később lezárt nyomozás során.

Szabó Máté arról is beszélt, hogy hivatala rendszeresen készített jelentéseket a gyermekek jogainak érvényesüléséről, és az intézményi bántalmazásokkal kapcsolatban számos problémát tapasztaltak. A bicskei gyermekotthonról készült, súlyos hiányosságokat feltáró jelentést többek között Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszternek és Polt Péter legfőbb ügyésznek is megküldték. A volt biztos azonban nem érzékelte, hogy a dokumentumnak érdemi következménye lett volna.

Klötzl Juditot elsősorban a bicskei otthon egykori vezetője, a pedofíliáért később elítélt Vásárhelyi János 2016-os állami kitüntetéséről kérdezték. A volt osztályvezető ismertetése szerint az állami elismerések odaítélése több lépcsőből álló folyamat volt. A Miniszterelnökség kitüntetési osztálya például jogosult volt arra, hogy a rendőrségnél érdeklődjön arról, folyik-e büntetőeljárás a kitüntetésre javasolt személy ellen. Vásárhelyi esetében azonban akkor nem volt folyamatban ilyen eljárás.

Klötzl szerint a kitüntetési bizottságnak és az érintett ágazati államtitkárságnak is feladata lett volna kiszűrni azokat, akik nem méltók az elismerésre. Ez nem történt meg.

„Pedig volt előtte bőven jelzés arra vonatkozóan, hogy ez az ember nem érdemes a kitüntetésre” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a kitüntetési előterjesztéshez csatolt szakmai életútban sem tűnt fel senkinek semmi kifogásolható.

A bizottság ülése után Schummer Orsolya, a testület elnöke újságíróknak arról beszélt, hogy az elhangzottak ismeretében újra napirendre kellene venni Semjén Zsolt volt miniszterelnök-helyettes meghallgatását, aki a kitüntetési bizottság akkori elnöke volt. 

Fotó: Facebook

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre