Inkább kezeljük magunkat, mintsem kivárjuk, hogy a várólistán ránk kerüljön a sor

A magyaroknak alig több mint negyede elégedett az állami egészségüggyel, miközben Európában a lakosság többsége továbbra is elfogadhatónak tartja az állam által biztosított egészségügyi ellátást. A húsz európai ország mintegy húszezer lakosának megkérdezésével készült STADA Health Report 2026 szerint Magyarország ezen a téren továbbra is sereghajtónak számít.

Miközben az európai átlag 56 százalék, addig Magyarországon a megkérdezettek mindössze 27 százaléka mondta azt, hogy pozitívan ítéli meg az állami egészségügyet – olvasható ki a német gyógyszergyártó cég éves nagymintás egészségügyi felmérésének megállapításaiból. 

Ez ugyan valamelyest jobb, mint a tavalyi 23 százalékos eredmény, de továbbra is azt jelzi, hogy a magyaroknak kevesebb, mint harmada elégedett az állami ellátórendszer nyújtotta teljesítménnyel.

A magyarok számára a legnagyobb problémát a szakemberhiány és az emiatt kialakuló hosszú várólisták jelentik. Ez utóbbit Európában a megkérdezettek 67 százaléka, Magyarországon viszont már 79 százalék tartja az egészségügy egyik legsúlyosabb gondjának. 

A számok nyelvére lefordítva ez annyit jelent, hogy hazai járóbeteg-szakellátásban átlagosan 35 napot kell várni egy időpontra, de az endokrinológián már 85 napos várakozási idővel is érdemes lehet számolni. 

A pénz szintén jelentős akadályként jelentkezik Magyarországon: a megfizethető ellátáshoz való hozzáférést a magyarok 61 százaléka tartja komoly kihívásnak, szemben az európai 43 százalékos átlaggal. Vagyis nemcsak a rendszer leterheltségét érzékelik sokkal erősebben a magyar betegek, hanem azt is, hogy az ellátás anyagi szempontból nehezebben hozzáférhető.

A felmérés szerint a magyarok már csak ezért is egyre gyakrabban veszik saját kezükbe egészségügyi problémáik kezelését: 81 százalékuk úgy érzi, képes megfelelően gondoskodni magáról, és bár a különbség nem annyira számottevő, Európában ez az arány mégis csak 78 százalékos. 

Az öngyógyítás ugyanakkor szinte általános gyakorlat a kontinensen: az európai válaszadók 94 százaléka legalább bizonyos panaszok esetén maga próbálja kezelni egészségügyi problémát.

Ehhez jön a technika. A megkérdezettek 85 százaléka használ legalább egy egészségmonitorozó eszközt – vérnyomásmérőt, okosórát –, hogy nyomon kövesse egészségügyi állapotát.

A felmérés egyik érdekes megállapítása, hogy a magyarok meglepően nyitottak a különféle technológiai megoldásokra. Az európaiak 82 százaléka támogatná a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazását, Magyarországon viszont ez az arány a megkérdezettek körében 87 százalékos.

Talán magyarázhatja a modernitás vívmányaihoz való pozitív hozzáállást idehaza az állami ellátással kapcsolatos általános elégedetlenség. Tízből például majdnem kilenc magyar engedné be az AI-t az ellátásba.

Persze a nyitottság nem azt jelenti, hogy az emberek lemondanának az orvosról. A határvonal élesen kirajzolódik: az AI-t szívesen látják asszisztensként, de a döntéseket embertől várják. A legnagyobb nyitottság az adminisztratív és a nyomon követési feladatoknál mutatkozik. Az időpontok és kontrollvizsgálatok szervezésénél a válaszadók fele engedné be a technológiát, az orvosi konzultációk jegyzetelésénél vagy a krónikus betegségek követésénél pedig 36 százalék.

Magyarországon ugyanez a mintázat érvényes: a nyitottság magas, de a többség ahhoz ragaszkodik, hogy az egészségügyi döntésekre továbbra is a háziorvosok és a többi ellátó legyen döntő befolyással.