Súlyos helyzetkép: átlagosan 105 napot töltenek kórházban az elhelyezésre váró gyerekek

Hiába bővítették a gyermekotthoni férőhelyeket és gyorsították fel az örökbefogadási eljárást, 2026 májusának végén még mindig 140 három év alatti gyermek várt kórházban arra, hogy megfelelő helyre kerüljön. Az ombudsmani vizsgálat szerint az érintettek szinte mindegyike egy év alatti, miközben az elmúlt két évben 32 százalékkal nőtt a kórházban várakozó gyerekek száma.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által készített, több mint 60 oldalas vizsgálat szerint 2026. május 31-én 315 olyan kisgyermek tartózkodott egészségügyi intézményben, akinek az ügyében gondozási hely kijelölése, örökbefogadás vagy más gyámhatósági döntés miatt folyt eljárás. Közülük 140-en vártak kórházban megfelelő gondozási helyre – számolt be róla a Portfolio.

A probléma ráadásul egyre súlyosabb: az ombudsmani jelentésben szereplő 2024-es adat szerint akkor 106 gyermek volt hasonló helyzetben, vagyis két év alatt több mint 32 százalékkal emelkedett a számuk. A 140 gyermek közül 91 még három hónapos sem volt, további 44 pedig három hónap és egy év közötti: az elhelyezésre várók több mint 96 százaléka még az első születésnapját sem érte el.

Több mint három hónap egy kórházi ágyon

A rendszerből közben folyamatosan kerülnek ki gyerekek. 2025 decembere és 2026 májusa között 361 három év alatti gyermeket sikerült elhelyezni: 210-en nevelőszülőhöz, 151-en intézménybe kerültek. Csakhogy eközben újabb gyerekek érkeznek, így a várólista újratermelődik. Az elhelyezett gyermekek ráadásul átlagosan 105 napot töltöttek kórházban, mielőtt a gondozási helyükre kerültek. Az örökbefogadás felé továbblépő csecsemőknél is 102 nap volt az átlagos kórházi tartózkodás.

Mindez azért különösen problémás, mert a május végén várakozó csecsemők – néhány kivételtől eltekintve – egészségi állapotuk alapján elhagyhatták volna a kórházat. A jelentés szerint a hosszú intézményi tartózkodás, az életkornak megfelelő foglalkozás és fejlesztés, illetve a megfelelő számú csecsemőápoló hiánya hospitalizációs ártalmakhoz vezethet. Miskolcon például az is előfordult korábban, hogy az elhelyezésre váró újszülöttek beteg vagy kivizsgálásra érkezett csecsemőkkel kerültek közös helyiségbe, a személyzethiány miatt pedig még a rendszeres levegőztetésüket sem tudták megoldani.

Papíron van férőhely, a valóságban sokszor nincs

A probléma egyik fő forrása, hogy a nyilvántartott és a ténylegesen használható férőhely nem ugyanaz. Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat adatai alapján több mint 5100 olyan nevelőszülő rendelkezett működési engedéllyel, aki különleges szükségletű gyermek gondozását is vállalhatta, összesen 16 560 férőhellyel. A szabadként nyilvántartott helyek egy része azonban a gyakorlatban nem alkalmas csecsemők fogadására: vannak nevelőszülők, akik ezt a korosztályt nem vállalják, mások pedig inaktívak.

Az intézményi kapacitás közben valóban bővült: 2025 végéig 234 új gyermekotthoni férőhely jött létre, ezekből 140 kifejezetten 0–3 éves gyermekek számára. A kizárólag ezt a korosztályt ellátó, ténylegesen működő csoportok 434 férőhelyének azonban május közepén már 94 százaléka foglalt volt. Ráadásul a kapacitások rendkívül egyenetlenül oszlanak el: az engedélyezett férőhelyek 63 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében koncentrálódott.

A kórházban várakozó gyermekek eloszlása hasonlóan egyenlőtlen. Szabolcs-Szatmár-Beregben 33, Budapesten 23, Hevesben 14, Borsod-Abaúj-Zemplénben 12, Hajdú-Biharban és Nógrádban pedig 10-10 gyerek várt elhelyezésre. Ez a hat terület adta az országos esetszám majdnem háromnegyedét.

Gyorsabb lett az örökbefogadás, de ez sem oldotta meg a problémát

Egy 2024 júliusában életbe lépett jogszabály-módosítás érdemben felgyorsította a kórházban hagyott újszülöttek örökbefogadhatóvá válását. Ha a szülő a szülést követően a kórházban hagyja gyermekét, és hat héten belül sem ő, sem más hozzátartozó nem jelentkezik érte, a szabályozás alapján megnyílhat az út az örökbefogadás előtt. A jogalkotói indokolás kifejezett célja a kórházban hagyott újszülöttek örökbefogadási folyamatának felgyorsítása volt.

Az intézkedésnek mérhető hatása lett: 2024 második felében 55 ilyen gyermek örökbefogadhatóságát állapították meg, 2025-ben már 250-ét. Tavaly 177 örökbefogadás fejeződött be sikeresen, 2026 első négy hónapjában pedig 109. A kórházi várakozás azonban ettől nem szűnt meg, mert az örökbefogadhatóság kimondása után is több lépésből álló eljárás következik.

A nehézségek jóval a kórházi ajtó előtt kezdődnek

Az ombudsmani vizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy nem minden kórházban maradó gyermek „elhagyott” csecsemő: vannak, akiket azért nem engednek haza, mert a családi környezet veszélyeztetné őket. A háttérben a vizsgálatban megszólaló szereplők egyebek mellett mélyszegénységet, lakhatási problémákat, gondozatlan terhességet és elégtelen szülői kompetenciákat azonosítottak. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: a szociális nehézség önmagában nem lehet oka annak, hogy egy gyermeket kiemeljenek a családjából.

A megelőző ellátórendszer hiányosságait jól mutatja, hogy 2024 végén a gyermekek átmeneti otthonának fenntartására kötelezett 82 önkormányzatból mindössze 44 teljesítette ezt a feladatot. Ezek az intézmények éppen abban segíthetnének, hogy egy családi krízis vagy lakhatási probléma ne vezessen automatikusan a gyermek és szülője elszakadásához.

Az ügy rendezésére idén júliusban a Szociális és Családügyi Minisztériumban külön szakmai koordináló testület is alakult. A tárca akkori adatai szerint 320 csecsemő vagy kisgyermek tartózkodott kórházban, közülük 256-an egészségügyi indok nélkül. Az akkori kormányzati közleményben is úgy fogalmaztak: egy egészséges csecsemőnek nem kórházi ágyra, hanem folyamatos gondoskodásra és biztonságos családi környezetre van szüksége.

A friss ombudsmani vizsgálat végkövetkeztetése szerint ezért önmagában sem a gyermekotthoni férőhelyek növelése, sem az örökbefogadás felgyorsítása nem elegendő. A nevelőszülői hálózat bővítésére, a gyámhatóságok személyi feltételeinek javítására és a családokat még a krízis kialakulása előtt segítő szolgáltatások erősítésére egyszerre lenne szükség. A jelentés hosszabb távon azt szorgalmazza, hogy a három év alatti gyermekek – az indokolt kivételektől eltekintve – ne intézménybe, hanem elsősorban nevelőszülőkhöz kerüljenek.

Fotó: Adobe Stock