Az eddigieknél jobban differenciálna az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája

Az egészségügyi tárca által elfogadott rendelkezés alapján nagy esély kínálkozik arra, hogy jövőre végre rendeződjék az egészségügyi szakdolgozók ma még igencsak szánalmas bérhelyzete. Ez persze  nem orvosolja az ágazat összes gondját, ugyanis ehhez érdemben könnyíteni kellene az érintettek munkaterhelését, hogy ne hagyják ott annyian a szolgálatot.  

A korábban beígért 25 százalék helyett átlagosan 15 százalékos béremelésre számíthat 2027 január elsejétől az egészségügyben foglalkoztatott közel 125 ezer szakdolgozó, amire összesen 192 milliárd forintot szánnak a költségvetésből.

Az új bértábla ugyanakkor jelentősen átalakítaná a jelenlegi rendszert: lesznek, akiknek mindössze 7,5 százalékkal, másoknak viszont akár 33 százalékkal is emelkedhet a fizetésük. A legnagyobb mértékű növekedés elsősorban a betegágyak mellett, folyamatos munkarendben dolgozó, középfokú végzettségű ápolókat érintheti.

A tervezett változtatás egyik fontos eleme, hogy a jelenlegi, leegyszerűsített besorolási rendszert egy jóval részletesebb, úgynevezett cellás bértábla váltaná fel: 15 gyakorlatiidő-fokozat és hat szakmai kategória, összesen 90 bérbesorolás alapján határoznák meg a fizetéseket. Így a fiatalabb dolgozók bére gyorsabban emelkedhetne, és a tapasztalatot is jobban honorálnák. 

A rendszer átalakítása azért is szükséges, mert az egészségügyi ágazatért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter nevével fémjelzett korábbi szabályozás a fegyveres testületekre kitalált szolgálati törvény logikáját alkalmazta az egészségügyi szakdolgozókra, ám ez a bértábla nem használható a kórházi világban.  

Ennek elsősorban az az oka, hogy a több éves tapasztalatot inkább bünteti, mint honorálja, hiszen a három-ötévenkénti, életkorhoz kötött előrelépés 40 éves kor felett gyakorlatilag megszűnt, miközben a szakdolgozók mintegy 70 százaléka ebbe a korcsoportba tartozik. A rendszer tehát éppen a tapasztalt, sokszor nélkülözhetetlen ápolók további béremelkedését korlátozta.

A másik jelentős probléma, hogy 2024-ben megszüntették az ágy melletti pótlékot, és annak elemeit beépítették az alapbérbe. Ezzel elmosódott a különbség azok között, akik hétköznap, kiszámítható munkarendben dolgoznak, és azok között, akik éjszakai, hétvégi és ünnepnapi műszakokban, folyamatos betegellátásban vesznek részt. A mostani bérrendezés éppen ezen a területen próbálhat változtatni, ugyanakkor újabb bérfeszültségeket is generálhat a diplomás és a középfokú végzettségű ápolók között. 

A szakdolgozók problémája ugyanakkor már régen nem kizárólag a fizetésekről szól. A létszámhiány miatt egyre nagyobb terhelés hárul azokra, akik még a pályán maradtak. Egyes műtős szakasszisztensek például a havi 168 órás munkaidő helyett akár 240 órát is dolgoznak. A kimerültség miatt sokan fizikailag képtelenek folytatni a munkát, és elhagyják a pályát több évtized után, ami miatt aztán tovább nő a maradó dolgozók terhelése.