Rekorderejű El Niño közeleg, 2027 lehet a valaha mért legforróbb év

Minden eddiginél erősebb El Niño alakulhat ki a Csendes-óceánon a brit meteorológiai szolgálat szerint. A Met Office előrejelzése alapján az óceán egyes területein a vízfelszín hőmérséklete több mint 3 Celsius-fokkal haladhatja meg az átlagot, ami példátlan lenne az 1950 óta vezetett mérésekben. A jelenség miatt 2027 nagy valószínűséggel az eddig mért legmelegebb év lehet.

A Csendes-óceánon kialakuló El Niño várhatóan az emberi emlékezet legerősebb ilyen eseménye lesz – figyelmeztetett a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office. Adam Scaife, az intézet hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője szerint példátlan eseményről van szó: a BBC-nek arról beszélt, hogy még soha nem látott ennyire erős El Niño-jelzést.

Az El Niño természetes éghajlati jelenség, amely általában két-hét évente alakul ki, és nagyjából egy évig tart. Ilyenkor a Csendes-óceán felett normálisan keletről nyugatra fújó passzátszelek meggyengülnek vagy akár meg is fordulhatnak, aminek következtében a meleg tengervíz kelet felé terjed. Az óceánból jelentős mennyiségű hő kerül a légkörbe, ami emeli a globális átlaghőmérsékletet és átrendezheti a csapadékviszonyokat.

El Niñóról akkor beszélnek a kutatók, ha a Csendes-óceán egy meghatározott térségében a tengerfelszín hőmérséklete legalább 0,5 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot. A jelenlegi mérések szerint az eltérés már jóval 2 fok felett jár, a Met Office előrejelzése pedig azt mutatja, hogy az év későbbi részében, a jelenség tetőzésekor a 3 fokot is meghaladhatja.

Ilyen értéket az 1950 óta rendelkezésre álló mérésekben még nem jegyeztek fel, és a mostani akár a 19. század óta bekövetkezett legerősebb El Niño is lehet. Más éghajlati előrejelzések még ennél is szélsőségesebb, akár 4 Celsius-fokos eltérést sem zárnak ki. 

A jelenséget tovább erősítheti, hogy nemcsak az óceán felszíne rendkívül meleg. Egyes területeken 100 méteres mélységben mintegy 8 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet mérnek a normálisnál. Ez a hatalmas mennyiségű meleg víz egyfajta energiatartalékként táplálhatja tovább az El Niñót.

A hatások már most megjelenhetnek a világ időjárásában. Dél-Ázsiában az El Niño rendszerint gyengébb délnyugati monszunnal jár együtt, 2026-ban pedig a monszunesők eddig jelentősen elmaradnak az átlagostól. A Karib-térségben és a trópusi Atlanti-óceán felett kialakuló légköri változások ezzel szemben visszafoghatják a hurrikántevékenységet: az idei szezonban eddig mindössze három elnevezett vihar alakult ki.

Más térségekben súlyosabb következményekkel járhat a jelenség. Ausztráliában növekedhet az aszályok és bozóttüzek kockázata, míg Peruban, Ecuadorban és az Egyesült Államok déli részén nagyobb lehet az áradások veszélye. Az El Niño hatása ugyanakkor eseményenként eltérő, ezért nem lehet minden térségre pontosan előre jelezni a következményeket.

Nem tudni, hogy mit okoz Magyarországon

Magyarországon az El Niño hatása jóval kevésbé közvetlen és kiszámítható, mint a Csendes-óceán térségében. A HungaroMet szerint a trópusokról kiinduló hatást a mérsékelt öv légköri folyamatai módosíthatják vagy akár el is fedhetik, ezért egy erős El Niñóból önmagában nem következik, hogy Magyarországon rendkívüli meleg lesz. A jelenség ugyanakkor növeli a globális átlaghőmérsékletet, és a légköri cirkuláció, illetve a nedvesség eloszlásának megváltoztatásán keresztül Európa és Magyarország időjárására is hatással lehet.

A magyar adatokban is találni erre példát: 2019, amely akkor Magyarország 1901 óta mért legmelegebb éve volt, egy gyenge El Niño időszakára esett. Ez azonban nem jelent egyszerű ok-okozati kapcsolatot. A HungaroMet hangsúlyozza, hogy voltak erős El Niño-évek kiugró magyar vagy globális meleg nélkül is, miközben La Niña-időszakok között is akadtak rendkívül meleg évek. Az El Niño tehát inkább egy, a meleg irányába ható globális tényező, miközben a konkrét magyarországi hőmérsékletet számos más regionális és globális légköri folyamat együttesen alakítja.

A Met Office szerint az El Niño nem játszott meghatározó szerepet az idei nyár rekordokat döntő hőhullámaiban, ősszel és a tél elején azonban már erősebben befolyásolhatja az időjárást. Északnyugat-Európában, köztük Nagy-Britanniában megnőhet a csapadékos és viharos időszakok valószínűsége. Érdekesség, hogy a tél későbbi szakaszában az El Niño a hidegebb idő esélyét is növelheti.

A legnagyobb globális következmény azonban a hőmérséklet további emelkedése lehet. Az El Niño során az óceánból felszabaduló hő hozzáadódik az emberi tevékenység okozta felmelegedéshez. Nick Dunstone, a Met Office klímakutatója szerint ennek hatása különösen az El Niño téli tetőzését követő naptári évben jelentkezik.

A Met Office ezért nagyon valószínűnek tartja, hogy 2027 megdönti a globális melegrekordot, és átveszi 2024-től a valaha mért legmelegebb év címét.