Bérszakadék: egy hónapot ingyen dolgoznak a magyar nők

A nemek közti bérszakadékot 2025-ben sem sikerült felszámolni Magyarországon. Minden év novemberétől ingyen dolgoznak az év végéig, a szabadidejükből pedig napi három órát áldoznak otthoni vagy önkéntes tevékenységekre. A helyzet talán csak jövőre változik meg, amikor is itthon is életbe kell léptetni az uniós irányelvet.

Itthon az Amnesty International civil szervezet állított össze egy közel fél órás online anyagot a témában, hogy minél több ember értesüljön a nőket sújtó, 130 ezer forintos fizetéskülönbségről és az egyéb diszkriminációkról, amelyek a munkaerőpiacon érik őket. Az Amnesty szerint 2002-ben 19,1 százalék volt a bérszakadék, ami az azóta eltelt húsz évben csak kevesebb mint két százalékkal csökkent.

Ezzel az uniós tagországok között nálunk az egyik legnagyobb a nemek közötti fizetésbeli egyenlőtlenség

– írja a Népszava. Mint az ismert, általában az északi országokat szokták piedesztálra emelni, ha a nemek közti egyenlőségről van szó, hiszen ott sokkal szélesebben oszlanak meg a nemek a különböző szakmák között: egyáltalán nem ritkák például a női tűzoltók. Arra a kérdésre, hogy akkor mi az oka ennek a jelentős különbségnek mondjuk Svédország és Magyarország között, az Amnesty oktatóanyaga úgy válaszol:

a már gyerekkorban kezdődő nemek szerinti skatulyázás és általánosítás az oka.

A nők tehát nem alapvetően kevesebb pénzt kapnak, csak mert nők, hanem kevesebbet fizető szakmákat választanak – az Amnesty szerint a társadalmi kondícionálás miatt. Pedig a PISA-teszteken egészen 15 éves korig nincsen kiemelkedő eltérés a fiúk és lányok természettudományos és matematikai teljesítménye között, az egyetemválasztás idejére ordító lesz a különbség.

A bérszakadékhoz egyébként számtalan egyéni tényező is hozzájárul: végzettség, munkatapasztalat, beosztás és a munkával töltött órák száma.

Tavaly itthon a felsőfokú alap- és mesterképzésben a nők aránya műszaki tudományok terén 26,2 százalék, informatika terén 14,7 százalék volt. Természettudományok mellett azonban nagyjából egyenlő arányban tette le a voksát a két nem. Vannak viszont elnőiesedő pályák, például a jogi vagy a tanári pálya. Az Amnesty számai arra is rávilágítanak: bár itthon a foglalkoztatottak 47 százaléka nő, vezető pozícióban alig a tizedük van. Az uniós tagállamokban átlagosan 34 százalék ez a szám, így mi sereghajtók vagyunk.

Az Amnesty mindent elkövet, hogy segítsenek orvosolni ezt a helyzetet, például Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez is juttattak már el javaslatokat ezügyben. Emellett egy EU-s irányelv is van, amit jövőre nekünk is életbe kell léptetni. A cél, hogy egy munkahelyen a munkavállalók szakértelmét, teljesítményét értékeljék, átlátható legyen a bérezés és megszűnjön a diszkrimináció. Az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a bérsávokat, tilos lesz rákérdezni a korábbi fizetésekre, a dolgozók hozzáférhetnek a béradatokhoz, és ha a bérszakadék 5 százaléknál nagyobb, kötelező lesz intézkedési tervet készíteni – többek között ezeket tartalmazza a javaslat.

Az éremnek azonban van egy másik oldala is, miszerint amikor a nemek közti egyenlőségről beszélünk a munkaerőpiacon, akkor általában a vezető pozíciókról van szó. Holott a férfiaknak csak kis százaléka található meg ezekben a magas pozíciókban, jelentős többségük kemény fizikai munkát végez. A férfiak elképesztően felülreprezentáltak a veszélyes munkakörökben, a fizikai sérüléssel, betegséggel vagy adott esetben halállal járó munkakörökben, és sokkal gyakrabban is vesztik életüket munkavégzés közben.